|
|
szakirodalom bejegyzései
Az altfoto listát is kirúgták. De van ideológia.
Az altfoto lista, ahol az alternatív fotográfiai technikák művelői cserélnek eszmét, 1994 márciusában indult, Steve Avery listagazdával, az unsw.edu.au ausztráliai egyetemi szerveren. Pár év múlva, mikor Steve állást változtatott a lista átkerült a kanadai University of Saskatchewan szerverére és azóta Gordon J. Holtslander gondozta. Most az ő állása megszűnt, így a lista is ki lesz rúgva a műintézetből. Volt már ilyen. Mikor az internet elődje kikerült a katonaság felügyelete alól, leginkább az egyetemeken kezdett civil életet élni, de akkor még privát felhasználás valameddig nem nagyon volt. Ezért a korai időkben induló listák ( a 90-es évek még ilyennek számít) szinte kivétel nélkül egyetemi szájtokon működtek. Annak idején az altfotó téma is még újdonság volt, nem volt iskolai tananyag vagy önálló szakterület, így a lista is egészen más tematikával foglalkozó egyetemek, egy privátként érdeklődő munkatársa révén indult és így addig tartott a legitimitása amíg az adott személy ott volt állásban. Vagy addig se. A Photohistory listát példul azért rúgták ki, mert a munkakörükkel össze nem függő témával foglalkozni az adott intézményben maszekolásnak számított. Mióta a Yahoo megindította a felhasználók számára ingyenes (reklámokból finanszírozott) és az egyetemi rendszerekhez képest általában több technikai lehetőséget adó levelezőlista szolgáltatását, a kirúgott és a később induló, hasonló tematikájú listák rendszerint itt találtak otthont. Mára azonban megváltozott a világ. Bár most, mióta a válság pszichózis őrjöngése belendült, egyre több listát, szájtot rúgnak ki az egyetemi szerverekről, olyat is ami tematikailag az intézményhez kötődik. A folyamat révén felerősödött kapitalizmus ellenes hangulatban a Yahoo/Google ilyen szolgáltatása már közel sem olyan népszerű. Az altfoto lista tagjai, a "hogyan tovább" vitában, nem kevés indulattal leszavazták az amúgy kézenfekvő és egyszerűen menedzselhető Yahoo/Google rendszeren való folytatást, féltve az alternatívitást a mainstream gazdasági képződmények ördögi befolyásától, és inkább fapados és valamely nonprofit szervezet/személy által birtokolt szerverre való bekunyerálódást választanának, ennek összes bizonytalanságával macerájával és egyéb problémáival. Azért a Yahoo-n kreált valaki egy biztonsági helyet, nehogy két szék közül a pad alá essenek. Én elmaradott keleteurópai meg persze a Yahoot javasoltam, mert még nem csapott meg eléggé a korszellem, aszt most mosakodhatok ... (Pedig istenbizony pl. a mi kis vadkeleti kapitalizmusunk, meg a többi szadista változat, nekem se a kedvencem.)
2009. 12. 08.
Megvan a lista új helye. Független. Működik.
Régebbi bejegyzések a témában: Válság ide vagy oda: feltámadt a CoOL. Válság ide is: megszűnik a CoOL Linkek: ARCHALTFOTOKONZERV Linkek/Levelező Listák: http://archfoto.atspace.com/altfotolink2.html#Level
Címkék: esemenynaptar, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Válság ide is: megszűnik a CoOL
22
éven keresztül működtette a Stanford egyetem
könyvtára a Conservation
Online szájtot és ebben a Conservation Dist List levelező
listát Walter
Henry moderálásával. Ez volt az első és
legismertebb ilyen az
Interneten. Na ennek most vége. A válság
betört oda is, kirúgtak egy
csomó könyvtárost és más
munkatársat és megszüntetnek egy csomó
mindent.
A lista működése alatt 9696 ember legalább 91
országból kommunikált kb. 120,000 üzenetet
írtak bele. Hogy a Conservation
OnLine szájt és a rendkivül jó
fototechnikatörténeti http://albumen.stanford.edu/ megmarad e legalább a
jelen formájában a neten az nem derült ki az üzenetből.
Meglássuk.
Még az American Institute for Conservation
(AIC) szájtja is elköltözött a
Stanfordról ahol a Photographic
Materials Group (PMG) leledzik.
Címkék: fotokonzervalas, fototortenet, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Konzerválás és (foto)kiállítás. Fototechnikatörténet. Rundbrief Fotografie 2008/2 nf58.
Megjelent a Rundbrief Fotografie 2008/2 száma. Marjen Schmidt ír benne, Jeff Wall, kanadai művész, a berlini Guggenheim múzeumban, novemberben rendezendő kiállításának konzerválási kérdéseiről. A kiállításon a mai anyag melett a régebbi ezüst-zselatin papíron lévő fényképek is kiállításra kerülnek, valmint nagyformátumú fekete-fehér diapozitívek átvilágítódobozra installálva. A szerző részletesen kitér az öszes kiállításrendezési problémára, konzerválási szempontból, úgymint a csomagolás, amiben a műtárgyak érkeznek, a kicsomagolás művelete, a tárgyak mozgatása, installálása, és ennek helyi szabályai, a klíma, a világítás, a műtárgyak technikája, anyaga, stb. Érdekes a cikkben idézett, a jelenkori európai szakmai álláspontot tükröző táblázat, a különféle technikájú fotók megvilágításánál alkalmazható maximális fénymennyiségről:
Ez az érték úgy jön ki, hogy a megvilágítás fényerejét (luxban) megszorozzuk annak időtartamával (órában). Ez az a fénymennyiség, amennyit a kép egy éves időtartam alatt, nagyobb károsodás nélkül képes lehet elviselni. Ez viszont függ az egyéb károsító tényezők egyidejü hatásának mértékétől is pl.:a fényforrás fényének spektrális eloszlása, annak UV és infravörös tartományba eső részének intenzitása, hőmérséklet, relatív nedvességtartalom, oxidatív anyagok a légtérben vagy/és a műtárggyal érintkezésben, stb. Több, egymással kölcsönhatásban lévő károsító tényező egyidejű hatása elérheti a károsító kémiai, fizikai effektus ún. aktivációs energiaszintjét és beindíthatja azt. A lapszámban van még cikk a Müncheni Deutsche múzeumról, ami egy óriási technikatörténeti gyűjtemény és jelentős fototechnikatörténeti anyaggal is bír. A Carl Zeiss Jena történeti gyűjteményéről, a winterthur-i fotómúzeum gyűjteményéről, a vintázs fogalmáról a digitális fényképezés korában és más gyűjteményelméleti kérdésekről és még sokminden másról is. Linkek: Korábbi beírás a lapról: Körlevél a Fotográfiáról, Rundbrief Fotografie. A periodika Az előző szám tartalmából http://www.rundbrief-fotografie.de/nf57.htm
Címkék: fotokonzervalas, fotómúzeum, historikus fototechnikák, kiallitas, raktarozas, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.
Október 29.-én adta hírül a Getty konzerválda kutatásainak eredményét melyet a régóta gyanúba keveredett hillotípiák dolgában folytatott. A kutatás a Gettys fotokonzervátor, Dusan Stulik, nagy (infra és röntgen) spektroszkópiás fotótörténeti mítoszoszlató hadjáratának része. (Ld. korábbi bejegyzésem: A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más érdekességek)
1850-ben Levi Hill tiszteletes Westkill-ben, New-York államban azt találta mondani, hogy felfedezte a színes fényképezést és színes dagerrotípiákat tud készíteni. Bár a dagerrotip korszaknak ez az év jelentette a vég kezdetét, de az első forgalomba kerülő és széleskörben használt színes felvételi anyag megjelenéséig még több mint fél évszázad volt hátra (Ld. korábbi bejegyzésem: 100 éves az Autochrome. Vagy 104. Vagy 103. ) addig sokan, sokfélével próbálkoztak (például a magyar Veress Ferenc is a heliochromiával). Színes fénykép azért előbb is készült (Maxwell, 1861.) macerás módszerekkel és problematikus minőségben.
Hill mester igen titkolódzósnak bizonyult a know-how-ot illetően, ami ugyan nem volt szokatlan a feltalálóknál de mindenesetre gyanút keltett. 1933-ban, 62 Hillotypet vásárolt a Smithsonian intézet Hill unokaöccsétől, John Boggs Garrison-tól, ezeket a képeket vizsgálta meg a kutatócsoport.
Az eredmény az lett, hogy Hill zseni és feltaláló is volt, meg hazudós is. Végülis feltalált egy módszert amivel néhány valódi színt is tudott rögzíteni a dagerrotip lemezen, de az etetősebb látvány érdekében még pár színt festékkel (pigment) retusált hozzá. (Minden bizonnyal, másokhoz hasonlóan ő is a heliochromia módszerét használhatta - annak vannak ilyen problémái.) A fennmaradt 62 kép Hill háza körüli tájrészleteket és festményeket, litográfiákat ábrázol. (A statikus témák is a heliochromia mellett szólnak, mivel az alcsony érzékenységű anyag több órás, napos expozíciót igényelt.)
Hill írt egy könyvet is módszeréről 1856-ban, hogy-hogynem senki se tudta ennek alapján megismételni az eredményeit. Mint a spektroszkópiás anyagvizsgálatok megállapították, a könyvben felsorolt anyagok és komplikált módszerek közül jópárat nem is használt, a mű fő célja a ködösítés lehetett. (Ez is szokás volt, szinte minden korabeli szakkönyv technikaleírásában vannak átverős és hiányzó részek, az igazi módszereket többnyire csak pénzért árulták el vagy úgy se. Gisser Gyula, Székely Aladár segédje például azt mesélte egy interjúban, hogy retusálni úgy tanult meg, hogy orvul megleste a retusőrt munka közben...)
Az idézett közleményben a stáb összetételéről, a résztvevő intézményekről és különféle szakemberek nyilatkozatairól esik még szó...
Forrás:
THE SMITHSONIAN'S NATIONAL MUSEUM OF AMERICAN HISTORY, THE GETTY CONSERVATION INSTITUTE, AND THE GETTY FOUNDATION COLLABORATE TO UNRAVEL PHOTOGRAPHY'S MOST CONTROVERSIAL MYSTERY
Was the Inventor of the First Color Photograph a Genius, or a Fraud?
New Research Reveals the Answer to a Much-Debated 156 Year-Old Mystery. October 29, 2007
Corinne Dune: The Hillotypes Introduction (illusztrációkkal)
http://www.arp-geh.org/FileUpload_demo/Hillotypes.pdf
Samuel F. B. Morse levele, Levi-nél tett látogatásáról, 1851-ből, a "Daily Evening Transcript" -ből, 1 oldal Gary W. Ewer Dagnews-eiből http://www.daguerreian.org/resource/dagnews/06-17-96.html
Címkék: dagerrotip, fotokonzervalas, fototortenet, raktarozas, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Brian Coe meghalt
Ma kaptam a hírt, hogy Brian Coe (1930 - 2007), egyike a néhány szerzőnek akinek a könyveiből a legtöbbet tanultam a fotótechnikatörténetről, a múlt héten, rövid betegség után, meghalt.
Többek között a Harrow-i Kodak Múzeum, a Royal Photographic Society és a Bradford-i National Museum of Photography, Film and Television Kodak gyűjteményének munkatársa volt.
Néhány könyvének címe:
Colour photography : the first hundred years, 1840-1940
A Guide to Early Photographic Processes
The Birth of Photography: The Story of the Formative Years, 1800-1900
The History of Movie Photography
The Snapshot Photograph: The Rise of Popular Photography, 1888-1939
Kodak Cameras: The First Hundred Years
Victorian townscape : the work of Samuel Smith
Cameras : from daguerreotypes to instant pictures
Cameras
Kodak Cameras Revised: The First Hundred Years
Techniques of the world's great photographers
Jacques-Henri Lartigue
Victorian studio photographs : from the collections of Studio Bassano and Elliott & Fry
Forrás: Michael Pritchard, PhotoHistory lista
Címkék: analog, fototortenet, konzervalas, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Fotólabort találtak 1855-ből, kompletten, érintetlenül.
Kiegészítve: 2007. 10. 09.
Joseph Fortuné Petiot-Groffier (1788 - 1855) 1840-ben nyitotta meg laboratóriumát Burgundiában, Chalon-sur-Saône közelében. Itt dolgozott 1855 -ig, hirtelen halálának időpontjáig, mely eléggé tisztázatlan körülmények között érte. (A kollódiumos nedves eljárás kora, talán a fixírként használt káliumcianíd lehet a tettes?). Biztonsági intézkedésként, a család ezekután jól bezárta a laborajtót és úgy is hagyták vagy 152 évig.
Az egyik fal, az eredeti helyszínen.
A következő generációk rendületlenül lakták a házat, de a második emeleti faajtó (a laboré) zárva maradt. (Nem hangzik életszerűen, inkább mint egy romantikus ifjusági regény, de lehetséges.)
Két évvel ezelőtt egy új tulajdonosa lett a család örökségének. Az illető aztán évekig keresgélt valakit, akire rábízhatná a labort és aki megőrizné azt.
2007 elején kapcsolatba került Pierre-Yves Mahé-vel, aki 1999-ig a Saint-Loup de Varennes-i, Niépce House projektvezetője volt. (A történet részletezése a linkekben.) Ezután a Niépce House team-ja – Pierre-Yves Mahé, Jean-Louis Marignier és Michèle Lourseau felleltározta a leletet. Komplett dagerrotipizáló és (nedves) kollódiumos eljáráshoz való felszerelést találtak. Így például több mint 300 üveg korabeli vegyszert és 400 korabeli fotográfiai szakkönyvet, visszamenőleg az 1830-as évekig. A Niépce House majd valamikor prezentálni fogja az általuk végzett kutatás eredményeit.
Forrás: David Drake, Alt-photo lista, és C. Saulnier írása (lásd a linkeknél).
Linkek:
C. Saulnier: Near Chalon-sur-Saône The Discovery of the World's Oldest Photographic Lab. Tuesday, 29th May, 2007 (Két enteriőr fotó is van benne) http://www.niepce.com/pagus/pagus-eve.html
The discovery of the world's oldest photographic lab.
Gilles Platret: Petiot-Groffier: Businessman, Politician, and Photographer. June 10th, 2007
http://www.niepce.com/pagus/pagus-eve.html
Video Labo photo de Petiot-Groffier : la vidéo de l'exposition - paris, 14e, village, photo, Cabellic - Dailymotion Share Your Videos (Video a "Chambre avec Vues" Párizsi galéria, a laborról rendezett, 3 napig tartó, kiállításáról, 2007 júniusából.)
http://www.dailymotion.com/video/x2d0h7_decouverte-photographique-exception
Près de Chalon-sur-Saône. Découverte du plus vieux laboratoire photo au monde. mardi 29 mai 2007
http://www.photoreporters.ch/files/laboancien.f1_fr-1626.pdf
Címkék: dagerrotip, fototortenet, kiallitas, nedveseljaras, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Körlevél a Fotográfiáról, Rundbrief Fotografie. A periodika.
Megjelent a Rundbrief Fotografie 2007/3 száma (persze már az idei előző kettőről se írtam semmit, meg az is megérne egy beírást, hogy mi ez a lap -- lásd még: a "haleszidőmmajd" duma. Addig is: ez a --tudomásom szerint-- egyetlen európai periodika ami azzal a témával is foglalkozik, mint amivel a blogom meg a weblapom is.)
Itt van a mostani szám tartalma (németül, mert főleg az a lap nyelve):
http://www.rundbrief-fotografie.de/nf55.htm
Ezek a témábavágó cikkek:
Von Fakes, Reprints, Repros und Neueditionen ... (Klaus Pollmeier)
Klaus Pollmeier az egyik specialitásáról, a histórikus negatívokról készítendő, mai reprintek kérdéséről ír a szerkesztőségi (vezér?) cikkben.
Entwicklung einer Konsolidierungstechnik für Silbergelatineabzüge: Die Konservierung eines wasser- und schimmelgeschädigten Fotografiebestandes der Gedenkstätte Buchenwald / Development of a Consolidation Technique for Silver Gelatin Photographs: The Conservation of Water and Mould Damaged Photographs at the Buchenwald Memorial. (Ina Jochumsen, Regina Schneller, Andrea Pataki, Gerhard Banik, Jiuan-Jiuan Chen)
A víz által károsított, zselatin-ezüst kópiák konzerváló kezeléséről szól az írás. A szerzők aerosolos módszerekkel stabilizálják a rothadó zselatin által leépülő képréteget. Az aerosol zselatinoldatot (1%), methyl cellulózt (0.5%) és funorit tartalmaz. A képeket előzőleg vízteleníteni kell, erre 30%-os etanolt és GORE-TEX ® szendvicset alkalmaznak. Az így konszolidált fotókat papír tartókban tárolják.
Akkor még az előző számrol is egy rövidet. Tartalom:
http://www.rundbrief-fotografie.de/nf54.htm
Az idetartozó írás:
Die Beständigkeit digitaler Druckmedien: Materialien, Testverfahren, Schadensquellen, Lagerung /The Stability of Digital Print Media: Materials, Testing Procedures, Sources of Deterioration, Storage (Rita Hofmann)
Rita Hoffmann, az Ilford kutatólabor munkatársa, a (festéksugaras, festék szublimációs és elektrofotográfiai) nyomtatókkal előállított fotók tartósságával kapcsolatos kutatási eredményekről ír benne. Nevezetesen a színezékek és a papír szerepéről a nyomat öregedésében. Érdekes adalék a Wilhelm és kópiafakulás.2007. május 7. című bejegyzésben ismertetett cikkekhez.
Na ezen a beíráson még dolgozni kell...
Címkék: fotokonzervalas, konzervalas, nemeseljaras, raktarozas, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más érdekességek
A 2007 ápr 1.-i, The New York Times-ban, Randy Kennedy írt egy "Arsenic and Old Photos" címűt.
A cikk linkje
Az újságírósra poénkodott műben egy Dusan Stulik nevű úr nyilatkoz aki elszármazván Csehországból most a Getty Conservation Institute, Photographic Conservation nevű részlegének, egy pincehelyiségében dolgoz. Hogy így jól megszabadult a mi kis gazdaságtól és helyzettől folyó keleteurópai kánaánunktól abban az irigylésre méltó szituációban vagyon, hogy dolgozhat. (A cikk szerint legalábbis - émmeg itt például maximum blogot írhatok ilyesmiről de az itteni többiek se sokkal jobban vannak eleresztve...)
Most, hogy így a kezébe kapott némi technikát (infravörös spektrométerről és annak hordozható számítástechnikai hátteréről és asszisztenciáról írnak többekközöttileg) nagyralátó tényfeltáró tevékenységbe kezdett. Mindenféle fényképek készítési technikáját kívánja agnoszkálni ezzel a (nálunk divatos ránézek, azt mondok valamit típusú módszerhez képest) kellően hájtek és persze jóval egzaktabb eljárással.
A cikk szerint a http://getty.edu/conservation/ lapon felhívással élnek a föld lakóihoz, (eddig nem találtam meg rajta de viszont itt igen: http://zonezero.com/magazine/articles/gettymuseum/index.html ) hogy miután a gyártók nem tettek félre mintát minden egyes fotóanyagból ami valaha készült (a predigital age-ban -- ahogy fogalmaznak) ezért az össznépességnél rejtező fotók segítségével kivánnák pótolni a hiányzó mintakollekciót. Így szinte a teljességet analizálni lehetne korszerű módszerekkel és valósabb képet kapni mi-micsoda ügyben.
Addig is, amíg az össznépi spontán anyaggyűjtés beindulna letámadja a múzemi kollekciókat, így pl. az angliai Bradford-ban lévő National Media Museum-ot (leánykori nevén: National Museum of Photography, Film & Television) ami az egyik legnagyobb fotótörténeti gyűjtemény a világon. (Jó sok pénzt kap az angliai lottóbevételekből és mint afféle kis gömböc magába szívja az elszegényedett gyűjtemények anyagait pl. a Royal Photographic Society-ét. Így például egyes művészeti gyűjtemények is a technikatörténeti múzeumi szervezetbe kerülnek. Olyan elmebeteg dolog mintha itt lenne - leszámítva, hogy pénzük van)
A múzeum gyűjteményében vizsgálódva lebuktatott néhány félreagnoszkált opust így példul egy, az első vanádiumból készült képnek tartott darabról kiderült, hogy egyszerű sópapír és egy Fox Talbot féle 1854-es, kísérleti darabként nyilvántartott képről meg, hogy baritált és kollódium kötőanyagú (tehát jóval későbbi és bizonyára gyári termék).
Ujságiróskodásilag leírják még, hogy hősünk olyanok miatt nem alszik éjjelenként, hogy példul egyszer arzént talált egy cianotípiában (a címsztory) és egész éjjel azon törte magát, hogy mit keres az abban (tényleg: mit?). Meghogy mit tettek az albuminpapírcsinálók azzal a baromi sok tojássárgájával mikor a gyártáshoz csak a fehérje kellett. (Népélelmezés?) A slusszpoén penig az, hogy arra a kérdésre mit mentsenek ki a népek a tűzből az az ajánlat, hogy először a gyereket, aztán esetleg a kedvest de legalább harmadikra a fotókat merhogy azok helyett nem tud másikat szerezni...
Van még benne ez-az (érdekes is) de azt mindenki fodítsa le magának...
Egy kis + info
Címkék: fotokonzervalas, fototortenet, raktarozas, szakirodalom
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
|