Archaltfotokonzerv
Történeti és/vagy alternativ fototechnikák, fotokonzerválás és minden ami ezzel kapcsolatos: hírek, események, kiállítások, tanfolyamok, mittudomén. A http://archfoto.atspace.com -os honlapom melléklete aktualitásokról.

raktarozas bejegyzései

Vegyes aprólék: Sotheby's aukció, Capa negák, Corbis/Sygma új ház, N. Media Museum Londonba is jut.



Sotheby's, Photographs, aukció, London május 19.
Folytatódott a tendencia, hogy a talbotip negatívok is (sikeres)
aukciós tárgyak, egy 1845-ös Tabot féle kópia is elkelt (12. tétel, 9375 GBP), egy szál féllemezes francia dagerrotip az 1840-es évek első feléből, 6250 GBP/ 1. tétel. Magyar vonatkozás, szokás szerint egy André Kertész reprint az 1926-os Satiric Dancer-ből. Újmódi hülyeség, hogy az online aukciós eredménykatalógusban, a tájékoztató célú képecskék is hiányoznak már a tételek legnagyobb részénél, szerzői jogi korlátokra hivatkozva. Agybaj. (Vélhetőleg a háttérben zajló harc következménye, ami pl. az Internet információs szabadságát is kicsinyes pénzügyi célokért áldozná fel. Jóllehet a fizetőképtelen kereslet kizárása a kultúrából, több kárt okozhat mint hasznot...)


Elkészült a nemrég megtalált Capa & Co. nitrátos negatívok digitalizálása.
Statisztika: 46 tekercs D. Seymour-tól  45 Capatól, 32 Gerda Taro-tól,  3 közös  Capa és Taro,  2 pedig Fred Stein-től. Összesen 4300 negatív. A
rochester-i George Eastman House és a New York-ban lévő,  International Center of Photography szakemberei a felvágott kisfilmeket egy Nikon film szkennerrel, a tekercsben lévőket Canon digitális kamerával digitalizálták. Utóbbihoz a George Eastman House csapata Grant Romer vezetésével egy  Planar Film Duplicating Devise 2 nevű szerkezetet tervezett, hogy  a mechanikai károsodásokat a digitalizálásnál és a filmek kezelése során minimalizálja. Az azonosított cellulóznitrátos filmek az anyagban Agfa, Agfa Isopan, Kodak Super X, Kodak Pancro, Kodak Panchromatic, és Gevaert gyármányúak. Az ICP tervezi a negatívok alacsony hőmérsékleten és stabilizált páratartalmon való tárolását, lassítandó az anyag bomlását.

További részletek: A BJP blogjában  és a régebbi bejegyzésben: Többezer negatívot leltek meg. Capa-tól. Nitrátosakat.


A Sygma képügynökség archívuma számára a tulajdonos Corbis új konzerváló/tároló/szogáltató egységet létesít.
Corbis, amit a világ második legnagyobb képjogokkal kereskedő intézményének tartanak, az általa birtokolt francia, 1973-as alapítású, Sygma képügynökség archivumában lévő 50 millió negatívot, kópiát, diát és kontaktot egy  Sygma Preservation and Access Facility nevű, Párizs közeli (Garnay) új létesítményben helyezi el. Statisztika: több mint 10000 fotográfus, 800000 kép a corbis.com-on, 7000 méternyi polc, 800 négyzetméter terület, 10 archivista, 1 fő- és 6 alszerkesztő. A Microsoft tulaj érdekeltségébe tartozó Corbis sok pénzt ölt most bele az 1999-óta tulajdonát képező Sygma képanyag megmentésébe, lám tud a pénzvilág hasznos dolgokat is csinálni.

A Corbis kapcsolatba lépett 10,000 egykori Sygma munkatárssal, hogy tisztázzák a szerzői jogi vonatkozásokat. Kb. 850-en már meg is kötötték a szerződést a Corbissal, így 40-50%-os jogdíjat kapnak a forgalmazott képeik után (attól függ, hogy sikerül megállapodni Gary Shenk, Corbis főnökkel).

Sygma Preservation and Access Facility
Sygma Preservation and Access Facility  (Garnay). John Balean fotója
A http://www.postphoto.lhivic.org/index.php?post/2009/05/22/Opening-of-the-Sygma-Preservation-and-Access-Facility-Garnay%2C-Paris címről linkelve.


Ahogy az már lenni szokott eddig, az ahogy esik, úgy puffan tipusú tárolási feltételek között volt az anyag és felmerült a lehetősége, hogy a  század végére jól elpusztul az egész. Az új helyen beindul a digitalizálás és szolgáltatni is fogják az anyagot kutatóknak és más ügyfeleknek is. Ami a digitalizálást illeti a jelen kapacitás melett  (12-15 ezer/év) soha sem fognak a végére érni, de legalább zajlik. A konzerválás Henry Wilhelm szakértői közreműködésével történik majd. A fő szempontok: alacsony kockázat természeti katasztrófák esetén, az épület anyagai fotokonzerválás kompatibilisek, alacsony UV szint a világitásban, hőmérséklet, nedvességtartalom és a levegőösszetétel kontrollja.

További részletek:  a BJP blogjában, Henry Wilhelm írásában és a régebbi bejegyzésben:Bill Gates, de mint fotógyűjtő és a Corbis mint olyan.


A bradfordi (UK) National Media Museum a londoni Science Museumban szerzett magának kiállítóhelyet.
Anglia legnagyobb fotó- és médiamúzeuma ami eredetileg technikatörténeti múzeum, de de minden egyéb is van benne (művészet példul) Bradfordban van. Ez a hely eléggé kiesik a főforgalomból és nem is túl jóhírű környék, így vélhetőleg gondokat okoz nekik látogatottság dolgában. Ezért most három helyet is szereztek a londoni technikatörténeti múzeumban: egyet a nagyobb, egyet a kisebb kiállítások rendezésére és egyet egy múzeum shopnak. Az új helyek 2011-től működnek majd.


További részletek:  az NMM oldalán, és a BJP blogjában.


Címkék: analog, aukcio, digitalizalas, fotokonzervalas, fotómúzeum, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Kölni katasztrófa.



A 2009 március 3.-án összedőlt kölni városi archívum (levéltár) és szomszédos épületei alatt még áldozatokat is keresnek.

Ami azonban már biztosnak gondolható, hogy  a 922 -ig visszamenőleg a gyűjteményben lévő dokumentumok a romok alá kerültek és nem tudni mennyi lesz megmenthető belőlük.

Egyes források szerint, sok egyéb mellett kb. fél millió archív fotó is a romok alá került. (Közte számos I. világháborús kép és sokminden más.) A folyamatos omlás során egyre lejjebb csúszó anyagok nagy része, ráadásul valószínűleg vízben is áll.

könyvek, akták a romok alatt

Könyvek, akták, dokumentumok a romok alatt
Welt Online oldaláról (több kép is van) linkelve


Az Archivberatung des LVR Rheinland megkezdte az anyagmentő munkák koordinálását, helyi szakemberekből álló krízisstáb szervezését. Restaurátorokból és főiskolai hallgatókból álló csapat szállítja az előkerülő anyagokat egy Köln-Porz-i külső helyszínre ahol szétválogatják tisztítandó és hűtendő (vízkárosodott anyagoknál) részekre. Német konzervátorlistákon is folyik a segítők szervezése.

Itt valószínűleg a  metróépítés hibája volt a baleset oka. Hasonló méretű dráma utoljára Európában azt hiszem a Svédországi Linköping-ben volt, 1996 szeptemberében, ahol a könyvtár égett le, (mikor az épülete aljában lévő bevándorlási irodát felgyújtották) ahol rengeteg, többek között a 900-as évekből származó kézirat, könyv pusztult el.

A tanulság az lehet, hogy a felelőtlenül veszélyeztető baromságok megelőzésén kívül, egyre nagyobb szerepet kéne adni a dokumentumok digitalizálásának és az ilyen másolatok
(biztonsági okokoból) egyidejüleg több, eltérő földrajzi helyen való tárolásának, hogy legalább az információ túlélje az ilyen eseteket, ha már az eredetiekre nem képesek vigyázni...



Linkek:


Napóleontól Marxig - felbecsülhetetlen kincsek vesztek oda Kölnben MTI 2009-03-05 21:17 :
http://www.hirszerzo.hu/cikk.napoleotol_marxig_-_felbecsulhetetlen_kincsek_vesztek_oda_kolnben.100165.html

Képriport a Bild oldalán:
http://www.bild.de/BILD/news/2009/03/04/archiv-einsturz-koeln/verschwundene-schaetze.html

Képriport a Welt Online oldalán:
http://www.welt.de/vermischtes/article3318730/Retter-hoffen-immer-noch-auf-das-Wunder-von-Koeln.html





Címkék: digitalizalas, fotokonzervalas, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Plohn József kamerája és a helyi történelem.


Frissítve: 2009. 05. 26.

Még mindíg a novemberi restanciát tudom le. Két jó hír, némi történelmi horrorral körítve.

2008. november 18.-án, a
hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba került, Plohn József (1869. júl. 7. Makó  – 1944. Ausztria) fényképezőgépe.  A gép és használói sorsa jól illusztrálja az utóbbi évszázad történelmét Magyarországon.

Plohn legismertebb munkái: az 1848-as szabadságharc veteránjairól készített sorozat illetve a  sok képes néprajzi sorozata.  Utóbbit, a
hódmezővásárhelyi műtermében gyakran vendégeskedő  művészek  – többek között Tornyai János, Pásztor János, Rudnay Gyula  –  és a néprajzkutató Kiss Lajos inspirációjára kezdte készíteni.

74 éves korában, 1943-ban, (1 évvel a deportálása általi megöletése előtt) a súlyosan beteg és nyomorgó fotográfus  eladta gépét  Börcsök Sándor ismert makói fényképésznek. Börcsök elsőként csendőröket fotózott vele (talán épp azokat akik  Plohn bevagonírozásában is közreműködtek) és elégedett volt  a képminőséggel.

A következő történelmi vonatkozás a Rákosi korszakban történt, mikor sok fényképész teljes felszerelését elkobozták, államosítás címén, és az ekkoriban alapított fényképész szövetkezetekbe vitték be. A méhészkedő Börcsök Sándor egy kaptárba dugta az összecsukott és eredeti  vászontokjába helyezett gépet, remélve, hogy ott nem lesz kedve kutakodni a rekvirálóknak. Ez így is lett, és gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy a Plohn féle gép máig (elég jó állapotban ráadásul) megmaradt. Az államosított gépek eredete ugyanis általában homályba veszett az idők során, a sorsuk pedig, ha már nem voltak szükségesek a "termelésben" a kiselejtezés lett, ami akkortájt általában megsemmisítést jelentett, a "visszaélések" megelőzése érdekében. Én is tudok olyan technikatörténeti érdekességű eszközökről, melyek pl. az 1970-es években, múzeumba kerülés helyett, az összetörés és szemétbedobás sorsára jutottak.

A ma is élő  (96 éves, más forrás szerint 92 ), Börcsök Sándor  leszármazottai ajánlották fel a gépet  a
a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, ahonnan szerencsésen átirányították őket Vásárhelyre a Tornyai János Múzeumba, ahova a Plohn negatívok megmaradt része (1650 db, ezeket Plohn élettársa őrizte meg, de így is legalább az anyag fele elkallódott) 1952-ben került.

A gépet e múzeum meg is vette, idézek: "A készülék megvételéhez szükséges pénz harmadát a szegedi múzeum, harmadát annak dolgozói és harmadát Hódmezővásárhely képviselőtestülete biztosította." Hogy valami a jelenkorra jellemző is kerüljön a képbe....

A fényképezőgépet idén tervezik kiállítani, a Plohn József emlékére szervezett kamarakiállításon.


Börcsök S. és a gép.

Börcsök Sándor, Dr. Nagy Imre múzeumigazgató és a gép. Fotó: Medgyesi Konstantin
A  http://www.promenad.hu/_KEPEK/_NAPIKEPEK/normal_1118_plohn1.jpg címről linkelve



A szakmai részre térve megemlítendő, hogy 2006 januárjában a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár – a városban működő Könyvtári Informatikai Együttműködés keretén belül – a Tornyai János Múzeummal közös pályázatot adott be a Hagyományok Házához, a Plohn negatívok (üveghordozós zselatin-ezüst,
beindult ezüstdegradációs folyamatokkal, 13x18 és 18x24 cm méretűek.) digitalizálására és internetes megjelenítésére. A pályázat sikeres volt és a  szegedi Profi Foto Bt. -vel, 2007-ben, beszkenneltették az anyagot  1200 dpi-s felbontással, tiff fájlok formájában, amit DVD-n tárolnak.

A digitalizált képek  Internetes megjelenítése  Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár  http://www.nlvk.hu/
oldalán, két linken érhető el:  ezen (kb. 300 kép, a "Kép formátum" szövegre kattintva felugró ablakban jelennek meg)  és ezen (kb 50 kép). További 700 kép csak a könyvtár helytörténeti részlegében férhető hozzá, részben szerverkapacitás, részben jogi korlátok miatt.




Linkek, források:

A méhek őrizték Plohn József fényképezőgépét, 2008. november 19. 07:41 MTI:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=22391

A kaptárban menekült meg a legendás fotós masinája 2008. november 15. 15:32:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=16669

Előkerült Plohn József masinája a kaptárból:
http://www.promenad.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=37943

Plohn életrajz a MAFOSZ lapján (Győri Lajos):
http://www.mafosz.hu/Fototortenet/Plohn%20Jzsef.doc

Plohn életrajz,  Plohn József üvegnegatív gyűjteménye,
Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhelyi Elektronikus Könyvtár
http://www.nlvk.hu/jadox/documents_handle.jsp?documentId=80&doctype=jaxdocument&pageNumber=1

Plohn József üvegnegatívjainak digitalizálása, Könyvtári Levelezõ/lap • 2007. június:
http://epa.oszk.hu/00300/00365/00068/pdf/00068.pdf

Digitalizált Plohn-képek  2007.01.27. 14:19:
http://www.delmagyar.hu/hirek/digitalizalt_plohn-kepek/141355/

Digitalizálták Plohn József fényképeit 2007.07.12. 14:19:
http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/digitalizaltak_plohn_jozsef_fenykepeit/2019118/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html




Címkék: digitalizalas, fotokonzervalas, fotómúzeum, fototortenet, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


A fotókonzerválással kapcsolatos nemzetközi szabványok változása.



Kivételesen fordítás nélkül adom közre az angol nyelvű szöveget. Forrása: Douglas Nishimura, aki többek között az Image Permanence Institute  és több szabványügyi testület munkatársa/tagja közleménye a Conservation DistList december 8-i digestjében.



Here is an update of the status of image permanence standards of
potential interest to the Cons DistList community. In general, I
don't expect that you're interested in most specification and test
method documents, but are interested mainly in recommended
practices.

ISO 18901:2002
Imaging materials--Processed silver-gelatin type black-and-white
films--Specifications for stability.
This group is generally not concerned with specification
documents or test methods, but this particular standard
contains the limits for residual silver and residual hypo in
film. It is currently being updated and a new version should
be out by early 2011.

18902:2007
Imaging materials--Processed imaging materials--Albums, framing
and storage materials.
This standard has been recently revised and will be up for
review again in 2010.

ISO 18906:2000 (R2005)
Imaging materials--Photographic films--Specifications for safety
film.
This document was reaffirmed in 2005 and it will be up for
review again in 2010.

ISO 18911:2000 (R2005)
Imaging materials--Processed safety photographic films--Storage
practices.
This document is undergoing revision and is out for DIS
ballot. It is expected to be published in early 2009.

ISO 18913:2003
Imaging materials--Stability--Vocabulary
This document is undergoing revision and, with any luck, may
be approved for fast track.

ISO 18916:2007
Imaging materials--Processed imaging materials--Photographic
activity test for enclosure materials.
This is probably the only test method that may be of
interest. A technical corrigendum was submitted last Fall
and the standard will be up for review again in 2010.

ISO 18918:2000 (R2005)
Imaging materials--Processed photographic plates--Storage
practices.
This document was reaffirmed in 2005 and will be up for
review again in 2010.

ISO 18920:2000 (R2005)
This document is currently under revision.  I recall that it
is going out for another DIS ballot and is expected to be
published late 2010.

ISO 18923:2000 (R2005)
Imaging materials--Polyester base magnetic tape--Storage
practices.
This document was reaffirmed in 2005 and will be up for
review again in 2010.

ISO 18925:2008
Imaging media--Optical disc media--Storage.
This is a revision of ISO 18925:2000 and was published
October 15, 2008.

ISO 18928:2002 (R2007)
Imaging materials--Unprocessed photographic films and
papers--Storage practices.
This document was reaffirmed in 2007 and will be up for
review again in 2012. (Does anyone still have any
unprocessed silver-halide-based photographic materials still
around?)

ISO 18929:2003
Imaging materials--Wet-processed silver-gelatine type
black-and-white photographic reflection prints--Specifications
for dark storage.
This specification document deals with silver-gelatin
photographic prints that will be stored in the dark. The
reason for this qualification is because of the problem with
RC prints exposed to light. After almost 20 years of trying
to produce a test method for this problem that was accurate
and reproducible, we finally had to accept defeat. Even the
simple method of simply framing samples and putting them
into sunny windows failed to produce the same deterioration
that is observed when real images are framed and illuminated
by sunny windows. For this group, this document contains
maximum residual silver and maximum residual hypo
(thiosulfate) levels and is therefore of potential interest
to this group. This document is due for review this year.

ISO TR18931:2001
Imaging materials--Humidity measurement and control.
This document is a technical report and does not require
review.

ISO 18932
Imaging materials--Adhesives--Specifications for use.
This document is undergoing a minor revision due to a
withdrawn standard in the references. The withdrawn document
was not an ISO standard. Corrected text has been sent to ISO
and the document will be up for review again in 2013.

ISO 18933:2006
Imaging materials--Magnetic tape--Care and handling for extended
usage.
This document will be up for review in 2009.

ISO 18934:2006
Imaging materials--Multiple media archives--Storage environment.
This document will be up for review in 2009.

ISO 18938:2008
Imaging materials--Optical discs--Care and handling for extended
storage.
This new document was published September 15, 2008 and will
be up for review in 2011.

We are apparently the most active standards group within ISO and
currently have standard numbers 18901 through 18948 either published
or in progress.




Linkek:

ISO Store:
http://www.iso.org/iso/store.htm

Image Permanence Institute
http://www.imagepermanenceinstitute.org/index.html

Conservation DistList Archives:
http://palimpsest.stanford.edu/byform/mailing-lists/cdl/




Címkék: fotokonzervalas, kiallitas, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Konzerválás és (foto)kiállítás. Fototechnikatörténet. Rundbrief Fotografie 2008/2 nf58.

 


Megjelent a Rundbrief Fotografie 2008/2 száma.

Marjen Schmidt ír benne, Jeff Wall, kanadai művész, a berlini Guggenheim múzeumban, novemberben rendezendő kiállításának konzerválási kérdéseiről. A kiállításon a mai anyag melett a régebbi
ezüst-zselatin
papíron lévő fényképek is kiállításra kerülnek, valmint nagyformátumú fekete-fehér diapozitívek átvilágítódobozra installálva. A szerző részletesen kitér az öszes kiállításrendezési problémára, konzerválási szempontból, úgymint a csomagolás, amiben a műtárgyak érkeznek, a kicsomagolás művelete, a tárgyak mozgatása, installálása, és ennek helyi szabályai, a klíma, a világítás, a műtárgyak technikája, anyaga, stb.

Érdekes a cikkben idézett, a jelenkori európai szakmai álláspontot tükröző táblázat, a különféle technikájú fotók megvilágításánál alkalmazható maximális fénymennyiségről:

Nagyon fényérzékeny anyagok
Történeti ezüstalapú eljárások (pl::
kimásolópapírok), színképzős színes anyagok, dye transfer
12000 lx h / év
Közepesen fényérzékeny anyagok
Ilfo/Cibachrome, modern fekete fehér kópiák
RC papíron
42000 lx h / év
Kevésbé fényérzékeny anyagok
Modern fekete fehér kópiák barit papíron, pigmentnyomat, színezetlen dagerrotípia,
fotomechanikai nyomtatóeljárások
84000 lx h / év



Ez az érték úgy jön ki, hogy a megvilágítás fényerejét (luxban) megszorozzuk annak időtartamával (órában). Ez az a fénymennyiség, amennyit a kép egy éves időtartam alatt, nagyobb károsodás nélkül képes lehet elviselni. Ez viszont függ az egyéb károsító tényezők egyidejü hatásának mértékétől is pl.:a fényforrás fényének spektrális eloszlása, annak UV és infravörös tartományba eső részének intenzitása, hőmérséklet, relatív nedvességtartalom, oxidatív anyagok a légtérben vagy/és a műtárggyal érintkezésben, stb. Több, egymással kölcsönhatásban lévő károsító tényező egyidejű hatása elérheti a károsító kémiai, fizikai effektus ún. aktivációs energiaszintjét és beindíthatja azt.

A lapszámban van még cikk a Müncheni Deutsche múzeumról, ami egy óriási technikatörténeti gyűjtemény és jelentős fototechnikatörténeti anyaggal is bír. A Carl Zeiss Jena történeti gyűjteményéről, a winterthur-i fotómúzeum gyűjteményéről, a vintázs fogalmáról a digitális fényképezés korában
és más gyűjteményelméleti kérdésekről és még sokminden másról is.

Linkek:

Korábbi beírás a lapról:
Körlevél a Fotográfiáról, Rundbrief Fotografie. A periodika

Az előző szám tartalmából
http://www.rundbrief-fotografie.de/nf57.htm




Címkék: fotokonzervalas, fotómúzeum, historikus fototechnikák, kiallitas, raktarozas, szakirodalom


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.

 


Október 29.-én adta hírül a Getty konzerválda kutatásainak eredményét melyet a régóta gyanúba keveredett hillotípiák dolgában folytatott. A kutatás a Gettys fotokonzervátor, Dusan Stulik, nagy (infra és röntgen) spektroszkópiás fotótörténeti mítoszoszlató hadjáratának része. (Ld. korábbi bejegyzésem: A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más érdekességek

1850-ben Levi Hill tiszteletes Westkill-ben, New-York államban azt találta mondani, hogy felfedezte a színes fényképezést és színes dagerrotípiákat tud készíteni. Bár a dagerrotip korszaknak ez az év jelentette a vég kezdetét, de az első forgalomba kerülő és széleskörben használt színes felvételi anyag megjelenéséig még több mint fél évszázad volt hátra (Ld. korábbi bejegyzésem: 100 éves az Autochrome. Vagy 104. Vagy 103.  ) addig sokan, sokfélével próbálkoztak (például a magyar Veress Ferenc is a heliochromiával). Színes fénykép azért előbb is készült (Maxwell, 1861.) macerás módszerekkel és problematikus minőségben.

Hill mester igen titkolódzósnak bizonyult a know-how-ot illetően, ami ugyan nem volt szokatlan a feltalálóknál de mindenesetre gyanút keltett. 1933-ban, 62 Hillotypet vásárolt a Smithsonian intézet Hill unokaöccsétől, John Boggs Garrison-tól, ezeket a képeket vizsgálta meg a kutatócsoport.

Az eredmény az lett, hogy Hill zseni és feltaláló is volt, meg hazudós is. Végülis feltalált egy módszert amivel néhány valódi színt is tudott rögzíteni a dagerrotip lemezen, de az etetősebb látvány érdekében még pár színt festékkel (pigment) retusált hozzá. (Minden bizonnyal, másokhoz hasonlóan ő is a heliochromia módszerét használhatta - annak vannak ilyen problémái.) A fennmaradt 62 kép Hill háza körüli tájrészleteket és festményeket, litográfiákat ábrázol. (A statikus témák is a heliochromia mellett szólnak, mivel az alcsony érzékenységű anyag több órás, napos expozíciót igényelt.)


Hill írt egy könyvet is módszeréről 1856-ban, hogy-hogynem senki se tudta ennek alapján megismételni az eredményeit. Mint a spektroszkópiás anyagvizsgálatok megállapították, a könyvben felsorolt anyagok és komplikált módszerek közül jópárat nem is használt, a mű fő célja a ködösítés lehetett. (Ez is szokás volt, szinte minden korabeli szakkönyv technikaleírásában vannak átverős és hiányzó részek, az igazi módszereket többnyire csak pénzért árulták el vagy úgy se. Gisser Gyula, Székely Aladár segédje például azt mesélte egy interjúban, hogy retusálni úgy tanult meg, hogy orvul megleste a retusőrt munka közben...)

Az idézett közleményben a stáb összetételéről, a résztvevő intézményekről és különféle szakemberek nyilatkozatairól esik még szó...


Forrás:

THE SMITHSONIAN'S NATIONAL MUSEUM OF AMERICAN HISTORY, THE GETTY CONSERVATION INSTITUTE, AND THE GETTY FOUNDATION COLLABORATE TO UNRAVEL PHOTOGRAPHY'S MOST CONTROVERSIAL MYSTERY
Was the Inventor of the First Color Photograph a Genius, or a Fraud?
New Research Reveals the Answer to a Much-Debated 156 Year-Old Mystery. October 29, 2007

Corinne Dune: The Hillotypes Introduction (illusztrációkkal)
http://www.arp-geh.org/FileUpload_demo/Hillotypes.pdf

Samuel F. B. Morse levele, Levi-nél tett látogatásáról, 1851-ből, a "Daily Evening Transcript" -ből, 1 oldal Gary W. Ewer  Dagnews-eiből  http://www.daguerreian.org/resource/dagnews/06-17-96.html

 


Címkék: dagerrotip, fotokonzervalas, fototortenet, raktarozas, szakirodalom


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Körlevél a Fotográfiáról, Rundbrief Fotografie. A periodika.

 

 

 Megjelent a Rundbrief Fotografie 2007/3 száma (persze már az idei előző kettőről se írtam semmit, meg az is megérne egy beírást, hogy mi ez a lap -- lásd még: a "haleszidőmmajd" duma. Addig is: ez a --tudomásom szerint-- egyetlen európai periodika ami azzal a témával is foglalkozik, mint amivel a blogom meg a weblapom is.)

Rundbrief Fotografie 2007/3 címlapja

Itt van a mostani szám tartalma (németül, mert főleg az a lap nyelve):

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf55.htm

Ezek a témábavágó cikkek:

Von Fakes, Reprints, Repros und Neueditionen ... (Klaus Pollmeier)

Klaus Pollmeier az egyik specialitásáról, a histórikus negatívokról készítendő, mai reprintek kérdéséről ír a szerkesztőségi (vezér?) cikkben.

Entwicklung einer Konsolidierungstechnik für Silbergelatineabzüge: Die Konservierung eines wasser- und schimmelgeschädigten Fotografiebestandes der Gedenkstätte Buchenwald / Development of a Consolidation Technique for Silver Gelatin Photographs: The Conservation of Water and Mould Damaged Photographs at the Buchenwald Memorial. (Ina Jochumsen, Regina Schneller, Andrea Pataki, Gerhard Banik, Jiuan-Jiuan Chen)

A víz által károsított, zselatin-ezüst kópiák konzerváló kezeléséről szól az írás. A szerzők aerosolos módszerekkel stabilizálják a rothadó zselatin által leépülő képréteget. Az aerosol zselatinoldatot (1%), methyl cellulózt (0.5%) és funorit tartalmaz. A képeket előzőleg vízteleníteni kell, erre 30%-os etanolt és GORE-TEX ® szendvicset alkalmaznak. Az így konszolidált fotókat papír tartókban tárolják.


Akkor még az előző számrol is egy rövidet. Tartalom:

Rundbrief Fotografie 2007/2 címlap

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf54.htm

Az idetartozó írás:

Die Beständigkeit digitaler Druckmedien: Materialien, Testverfahren, Schadensquellen, Lagerung /The Stability of Digital Print Media: Materials, Testing Procedures, Sources of Deterioration, Storage (Rita Hofmann)

Rita Hoffmann, az Ilford kutatólabor munkatársa, a (festéksugaras, festék szublimációs és elektrofotográfiai) nyomtatókkal  előállított fotók tartósságával kapcsolatos kutatási eredményekről ír benne. Nevezetesen a színezékek és a papír szerepéről a nyomat öregedésében. Érdekes adalék a Wilhelm és kópiafakulás.2007. május 7. című bejegyzésben ismertetett cikkekhez.

 

Na ezen a beíráson még dolgozni kell...

Címkék: fotokonzervalas, konzervalas, nemeseljaras, raktarozas, szakirodalom


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Fenton az Egyetemi Könyvtárban. Szombaton. De nem úgy.


Roger Fenton (1819. március 20. - 1869 augusztus 8) fotók mármint. 

 Ezek  agnoszkálásába én is beleönkénteskedtem, de eddig  nem blogoltam róla, hagy' közölje a hírt először a tulaj. Közölte.

12 db   vintázst találtak tőle az Egyetemi Könyvtárban,  elfekvő képzőművészeti anyagok feldolgozása során. 10 nagyformátumú sópapír, 1856-ból, a királynő frissen átépített balmorali (Skócia) kastélyáról valamint élet- és tájképek annak környékéről, és két albuminpapíron lévő kisebb formátumú kép amiket 1858-ban készített egy 1859-ben, a Royal Photographic Society által rendezett kiállításához. Utóbbi sorozat műteremben, készült jelmezes szereplőkkel, diszletekkel, kellékekkel és muszlim idilleket ábrázol a kor orientális divatjának megfelelően. Hála annak, hogy a képek évtizedeket (évszázadot) töltöttek sötétben, metszetek között igen jó állapotban vannak.


 

Fenton önarcképe 1852

Roger Fenton önarcképe 1852 februárjából. Albuminpapír. 12.2 x 9 cm
A Gilman Paper Company tulajdona, New York
A National Gallery of Art oldaláról linkelve

 -

Bár a szerző 43 éves korában (ha jól emléxem a dátumra) abbahagyta a fényképezést és minden képét, eszközét eladta, így igen sok képe maradt meg és nem tisztázott, hogy a vevő, hogyan, milyen mértékben forgalmazta tovább azokat, azért ez izgalmas lelet. Különösen, hogy ilyen jó állapotú és (vélhetőleg sajátkezű) ceruza-aláírásos képek is vannak közte. Mindazonáltal sok gyűjteményben vannak képei, a legtöbb National Media Museum-ban (Bradford, Anglia) található, ahova a Royal Photographic Society gyűjteménye (aminek Fenton alapító tagja volt és ma Fenton-háznak hívják a székhelyüket Bath-ban) került, mikor pénztelenség miatt átadni kényszerültek nemrégiben.


 

'Nubian Woman carrying water', 1858.

Nubian Woman carrying water, 1858. az egyik itteni kép egy másik kópiája
a kép az SSPL másolatárus oldaláról linkelve


A képekből a könyvtárban kiállítást szerettek volna csinálni ha elég pénzt kaptak volna az NKA-tól. De nem kaptak eleget. (Csak speciális körülmények között lehetne kiállítani spektrálisan és energiában limitált fényben, kontrollált hőmérséklet és relatív nedvességtartalom mellett és konzerváló csomagolásként funkcionáló keretben -- hogy a belvárosi levegő károsító gázaitól, piszkától megvédje). Ezért a mostani rendezvényen csak digitalizált másolatait mutatják be, 23.-án, szombaton, este 10-kor és éjfélkor, az Egyetemi Könyvtárban.

Kár, hogy a pénz mindig ilyeneket csinál, remélem egyszer összejön majd a kiállítás is.


 

Linkek:

Ismét Múzeumok Éjszakája az ELTE Egyetemi Könyvtárban. 2007. június 23-án, délután 4 órától éjjel 2 óráig
# Premier előtt - Roger Fenton fotói - Helyszín: I. emelet, díszterem - Időpont: 22:00, 24:00
Szenzációs fotótörténeti felfedezés az Egyetemi Könyvtárban.
http://www.konyvtar.elte.hu/hirek/rendezvenyek/index.html

Szenzációs fotótörténeti lelet az ELTE Egyetemi Könyvtárában
http://index.hu/kultur/klassz/fentonlelet/
 

Fenton a Wikipédiában angolul
http://en.wikipedia.org/wiki/Roger_Fenton

Fenton linkgyűjtemény
Roger Fenton  a luminous-lint-en angolul


Címkék: digitalizalas, fotokonzervalas, kiallitas, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Bill Gates, de mint fotógyűjtő és a Corbis mint olyan.


Mármegin' a New York Times cikkéből táplálkozom és megint szó lesz egy  kis gömböcről...

A Photo Trove, a Mounting Challenge - New York Times Katie Hafner cikke 2007 április 10

Szóval ez a Bill Gates 1995-ben megvásárolta a Bettmann (fotó)gyűjteményt (11 millió kópia és negatív), má' szóval a Corbis nevű 1989-es alapítású cége vette meg... Azóta dollár tízmillókat költöttek gyűjteménygyarapításra: vettek gyűjteményeket és cégeket. (Bár ezt a céget eredetileg nem egészen ilyesmire alapították.) De legfőképpen jogokat vettek. Így a francia Sygma, a német Zefa képügynökség, a Szentpétervári Hermitage, a Philadelphia Museum of Art és a londoni National Gallery képjogait. Mostanára több mint 100 millió kép jogaival rendelkeznek.

Ami gyűjteményi részt (a lényeget) illeti a cég központja Seattle-ban van de a képek nem. Itt csak a már digitalizált anyagot tartják, ami az 50 millió tételnek egy kb. 800000 darabos részénél tart. Az eredeti kópiák és negatívok 220 láb (67 méter) mélyen, egy volt mészkőbányában vannak Pennsylvania lakatlan részén (régebben valami sivatagról volt szó). A Sygma képeit pedig valamely Párizs környéki "preservation facility"-ben tárolják. Hát ez az.

A Corbis raktára egy régi mészkőbányában. Lisa Kyle fotója a cikk oldaláról linkelve

A Corbis raktára egy régi mészkőbányában. Lisa Kyle fotója a cikk oldaláról linkelve 

(A Bettmann gyűjtemény dobozai.)



A cikk apropója, hogy kedden szép új főnöke lett a műintézetnek egy bizonyos Gary Shenk nevű 32 éves úr személyében aki 2003 óta van náluk és a filmes szakmából jött, mint szerzői jogász (a régi főnök, Steve Davis aki már 49 éves és 10 éve dolgoz a cégnél főtanácsadó lett). Ismerteti a cikk az üzleti hátteret és ehhez képest a Corbis üzleti terveit a 2 milliárd dolláros nagyságúra saccolt online kép(jog) árusítási piacon. Na ez az a része amivel én most itt nem foglalkoznék. Legföljebb annyit, hogy a Corbis jogárus részlege 44%-os növekedést produkált 2006-ban és így 30,1 millió dollárt vett be... Ja és 1100 alkalmazottjuk van.


A cikkben vannak képek a gyűteményből/ről és persze sokminden a bizniszről meg ilyesmi...

Címkék: digitalizalas, fotokonzervalas, raktarozas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más érdekességek


A 2007 ápr 1.-i, The New York Times-ban, Randy Kennedy írt egy "Arsenic and Old Photos" címűt.

A cikk linkje

Az újságírósra poénkodott műben egy Dusan Stulik nevű úr nyilatkoz aki elszármazván Csehországból most a Getty Conservation Institute,  Photographic Conservation nevű részlegének, egy pincehelyiségében dolgoz. Hogy így jól megszabadult a mi kis gazdaságtól és helyzettől folyó keleteurópai kánaánunktól abban az irigylésre méltó szituációban vagyon, hogy dolgozhat. (A cikk szerint legalábbis - émmeg  itt például maximum blogot írhatok ilyesmiről de az itteni többiek se sokkal jobban vannak eleresztve...)

Most, hogy így a kezébe kapott némi technikát (infravörös spektrométerről és annak hordozható számítástechnikai hátteréről és asszisztenciáról írnak többekközöttileg) nagyralátó tényfeltáró tevékenységbe kezdett. Mindenféle fényképek készítési technikáját kívánja agnoszkálni ezzel a (nálunk divatos ránézek, azt mondok valamit típusú módszerhez képest) kellően hájtek és persze jóval egzaktabb eljárással.



A cikk szerint a  http://getty.edu/conservation/  lapon felhívással élnek a föld lakóihoz, (eddig nem találtam meg rajta de viszont itt igen: http://zonezero.com/magazine/articles/gettymuseum/index.html )  hogy miután a gyártók nem tettek félre mintát minden egyes fotóanyagból ami valaha készült (a predigital age-ban -- ahogy fogalmaznak) ezért az össznépességnél rejtező fotók segítségével kivánnák pótolni a hiányzó mintakollekciót. Így szinte a teljességet analizálni lehetne korszerű módszerekkel és valósabb képet kapni mi-micsoda ügyben.



Addig is, amíg az össznépi spontán anyaggyűjtés beindulna letámadja a múzemi kollekciókat, így pl. az angliai Bradford-ban lévő National Media Museum-ot (leánykori nevén: National Museum of Photography, Film & Television) ami az egyik legnagyobb fotótörténeti gyűjtemény a világon. (Jó sok pénzt kap az angliai lottóbevételekből és mint afféle kis gömböc magába szívja az elszegényedett gyűjtemények anyagait pl. a Royal Photographic Society-ét. Így például egyes művészeti gyűjtemények is a technikatörténeti múzeumi szervezetbe kerülnek. Olyan elmebeteg dolog mintha itt lenne - leszámítva, hogy pénzük van)

A múzeum gyűjteményében vizsgálódva lebuktatott néhány félreagnoszkált opust így példul egy, az első vanádiumból készült képnek tartott darabról kiderült, hogy egyszerű sópapír és egy Fox Talbot féle 1854-es, kísérleti darabként nyilvántartott képről meg, hogy baritált és kollódium kötőanyagú (tehát jóval későbbi és bizonyára gyári termék).

Ujságiróskodásilag leírják még, hogy hősünk olyanok miatt nem alszik éjjelenként, hogy példul egyszer arzént talált egy cianotípiában (a címsztory) és egész éjjel azon törte magát, hogy mit keres az abban (tényleg: mit?). Meghogy mit tettek az albuminpapírcsinálók azzal a baromi sok tojássárgájával mikor a gyártáshoz csak a fehérje kellett. (Népélelmezés?) A slusszpoén penig az, hogy arra a kérdésre mit mentsenek ki a népek a tűzből az az ajánlat, hogy először a gyereket, aztán esetleg a kedvest de legalább harmadikra a fotókat merhogy azok helyett nem tud másikat szerezni...

Van még benne ez-az (érdekes is) de azt mindenki fodítsa le magának...

Egy kis + info

Címkék: fotokonzervalas, fototortenet, raktarozas, szakirodalom


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Powered by freeblog.hu