The first part of a planned series about the Hungarian alternative photo process workshops: the XII. Contact Photo Camp Bugac, Hungary 03-10 july 2011. This event was started 12 years ago and was arranged in every years by a group of  young photographers.  They work with a quite few alternative, historical photographic processes. Kálmán Fehér a member of this group (and a fellow of the Hungarian Museum of Photography) reported about the 2011 camp.

Elég sok külföldi workshop szerepel az eseménynaptár blogomban, meg itt is, meg a fészbukos lapomon is. Idén például a Lacock-i Talbot Múzeum rendezett három izgi darabot: egy talbotipia tábort a feltaláló kastélyában, egy kollódium és egy dagerrotípia foglalkozást és mindegyiket egy-egy nemzetközi, közismert szakguru vezetésével. Most viszont felhívnám a figyelmet egy-két hazai rendezvényre amin már évek óta okítják a histórikus fototechnikákat.

XII. Bugaci Kontakt Fotográfiai Tábor
2011. jul. 03. - jul. 10

Már 12 éve tartja minden évben ezt a tábort a Kecskeméti Fotókör fiatal társasága ez szép hosszú idő (mi anno kb. 6 évig bírtuk Gödöllőn). A tábor teljesen önfenntartó ez nagy dolog mikor a támogató források elapadása sokféle kultúrális  aktivitást szüntet meg. Az egyik fő szervező Fehér Kálmán a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársa, tőle kaptam adatokat az ezévi rendezvényről (is):

Fehér Kálmán képe kollódiumos nedves eljárás
Photo: Kálmán Fehér wet collodion process

"Napi átlagban 8-9 ember fordult meg a táborban a két hét alatt. Ez kb. összesen 16-20 fö. Az ország minden részéből voltak aktív és vendég látogatók, sőt még Komárnóbol is. Sajnos a szándékozott "szellemi műhely" összehozása nem sikerült, talán a késői szervezés miatt.

Akik nem a Kecskeméti Fotókör és holdudvarának tagjai:
Varga Tamás - Debrecen (az Új Fotóműhely tagja, kollódista)
Varga Tibor - Komárnó (Platinotípia)
Patrus Dóra - Budapest (érdeklődő)
Patrus Sándor - Budapest ( Ágens Galéria tulajdonosa)
Gőz László - Szolnok (OKJ alkalmazott fotográfus képzés hallgatója)
Zsíros Gábor - Kecskemét ( OKJ alkalmazott fotográfus képzés
jövőbeni hallgatója) és még sokan mások...

Az alkalmazott technikák, amiket viszonylag jól kézben tudunk tartani:
Argentotípia, Kalitípia, Cianotípia + barnítás, Antrakotípia, Oljanyomat, Sópapír, Arrow-root, Zalka mester  közreműködésével Ambrotípia, kollódiumos nedves lemez negatív. Csináltunk már albumint, de az ottani körülmények nem alkalmasak maradéktalanul. Kísérletezünk a carbon/pigment nyomattal, a negrotípiával, stb.

Évek óta rendszeres vendégünk Zalka Imre, pár éve Vékás Magdit hívtuk meg."

Hát ennyiféle eljárás nem is tudom, hogy fér bele 1 de akár 12 hétbe is...

Folytatva a magyar változat sort, terveim szerint a következő bejegyzés a FotóFalu Szabadegyetemről szólna


Linkek:

Kecskeméti Fotókör:
http://szemszo.blogspot.com/

A Kecskeméti Fotókörről:
http://www.cakk.hu/fabatka/

Ambrotípia - Zalka Imre (video):
http://www.youtube.com/watch?v=mWeyMHnXyYE

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

Sotheby's,  New York, 2010 április 13.

Egy magyar vonatkozás volt de az nagyon: Moholy Nagy  László: Fotogram, 17.9 x 24 cm, kimásolópapír, Christian Zervos-nak dedikálva az 1920-as években: 290500 USD (194.31-esével 56 447 055 Ft)

Alternatív technika:
34 db különféle, főleg amerikai dagerrotip. 1500 és 62500 USD (kb. 12 144 375 Ft) között vették, és  fénnyomás pergamenen Edward Curtis-től.

És persze egy jókora sztárnévsor a fotótörténtből.

Ez most csak egy gyorshír, nem tudtam sokat vesződni vele...

Linkek:

A Moholy kép lapja a Sotheby's-nél:
http://www.sothebys.com/app/live/lot/LotDetail.jsp?sale_number=N08624&live_lot_id=143

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

A fotoaukció-ra kellene böködni az oldalsávban

Még a 170-ik feltalálási évfordulóhoz némi adalék (meg hogy legyen valami februári beírás is, mert most pár hónapig viszonylag keveset tudok foglalkozni vele, de azért igyexem).

Bécsben, a WestLicht Photographica Auction c. cég árverésén, május 29-én lesz egy eredeti Giroux féle dagerrotip kamera. 200,000 EUR (54 200 000 Ft, 271-esével) a kikiáltási ára, és 700,000 EUR-ra saccolják a leütési árat. A saját korában  kb. 400 (akkori) francia  frankba került. Az aukció katalógusát áprilisra igérik.

1839 ben készült, és az első sorozatban gyártott kamera  a világon, A feltaláló Louis-Jacques-Mande Daguerre és sógora Alphonse Giroux közös vállalkozásában gyártották, Daguerre tervezte és Giroux készítette. (Párizs, Rue du Coq St. Honore 7. alatti műhelyében, persze manufakturális körülmények között).

Nagyjából a rajzoláshoz használt camera obscurák mintájára készült, így az élességállítás még nem harmonikás kihuzattal, hanem a dobozkamerák módján történt: egy fadobozban  előre-hátra csúsztatható volt egy kisebb, az előbbi belsejéhez jól illeszkedő, másik fadoboz, így többé-kevésbé fénymentes volt belül.

:
A lencse egy 15 inch-es (~381 mm) akromatikus "tájképlencse",  a fényerjéről nem esik szó, de ezek kb. f/15-ösök voltak és Chevalier műhelyében készültek. Blendézési lehetőség még nem volt hozzá (így is rém hosszú volt az expozíciós idő a dagerrotip korai változatával  -- alacsony érzékenységű lemez, kis fényerejű optika). Még 1839-ben, Lerebours kezdte gyártani a behelyezhető lyukblendékkel használható optikájú kamerákat.   Nem írják, de ezek a kamerák általában egészlemezesek voltak, ez 6 x 8 Párizsi hüvelyk (16,2 x 21,6 cm ; 1 Párizsi hüvelyk = 2.701 cm) . Később már gyártottak fél, harmad, negyed, nyolcad lemezhez méretezett kamerákat is. Van hozzá még egy 24 oldalas, német nyelvű, használati utasítás.

Érdekes lenne tudni kié lehetett akkoriban, akár magyar vonatkozása is lehetne...

(A kamera 732,000  EUR áron kelt el május 29.-én -- 210 084 000 HUF 287-es árfolyamon,  jó nagy malacpersely kellhet összespórolni.)

Linkek:

A WestLicht  oldala:
http://www.westlicht-auction.com/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

További képek az ilyen kamerákról Ake Hultman,
svéd kamerakészítő és dagerrotipista oldalán:
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_camera.htm
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_sweden.htm

Dagerrotip lemezméretek:
http://archfoto.tripod.com/dagmet.html

Fotótechnikatörténeti időrendi táblázat:
http://archfoto.tripod.com/timelinehu.html-



Régebbi bejegyzések a 170 év témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Helyesebben nedves kollódiumos direktpozitívek, úgymint ambrorípia, ferrotípia stb. De ez címnek hosszú lett volna.

Szóval a közelmúltban bemozdult ez a dolog mifelénk is. Először Zalka Imre kínlódta végig a gyakorlati alkalmazhatóság összes buktatóit, majd Venczel Attila hasonló robinzonádja következett, közben az úri közönség a kevésbé strapás változatot választva, egy magánműteremben zártkörű workshopot rendezett egy Quinn Jacobson nevű amerikai ambrotipista vezényletével.

Zalka és Venczel, szociális indulattól vezérelve, fel is rakott a folyamatról egy egy homevideót a YouTube-ra és a honlapjaikon is megemlékeztek a dologról (Címek alant a linkeknél) . Mi több Venczel már szárnypróbálgat is művészeti alkalmazás dolgában mint ezt az ideidézett, és a honlapján is megtalálható képek mutatják.

Venczel Attila: Black cat, 13x18cm ambrotípia
 Venczel Attila lapjáról linkelve

Más (fotótörténeti) érdekességek is születgetnek kollódium dolgában, de itt egyelőre titkolódznom illik (a szerzőé az elsőbbség).


Linkek:

Zalka Imre Vándor Fotográfus lapja:
http://intermedia.c3.hu/~izalka/

Zalka Imre ambrotípia - Imre Zalka ambrotype:
http://www.youtube.com/watch?v=4-6Pgn0QJxk

Venczel Attila lapja:
http://www.flickr.com/photos/vezu/page1/

Wet Plate Collodion Process - Kollódiumos nedveslemez (Venczel):
http://www.youtube.com/watch?v=jVerzZWYZss

Quinn Jacobson lapja:
http://www.studioq.com/blog/?p=686

Quinn Jacobson videói:
http://www.youtube.com/user/quinnjacobson

 Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

 
Régebbi bejegyzések a témában:

Jayne Hinds Bidaut, ferrotip fotogramok.

Stephen Berkman ambrotípiái. Amerika és az ő gyorsfényképe.

Misztifikálós ambro- és ferrotipek Új-Zélandról. Ben Cauchi.

1839. augusztus 19.-én volt a dagerrotípia feltalálásának  hivatalos bejelentése és a módjának nyilvánosságra hozatala, valamint a nagystílű gesztus, hogy nem szabadalmaztatták hanem a ingyenesen a világnak ajándékozták a módszert. A feltalálóknak életjáradékot biztosítottak, hogy azért ők se járjanak rosszul. Június 15.-én a kormányzat életjáradékban részesítette Daguerre-t (6000 Frank/év) és Isidore Niepce-t aki apja, Nicephore örökébe lépett a feltalálói szerződésben, bár előnytelenebb feltételek között.  (4000 Frank/év) Hippolyte Bayard, a  vesztes eljárás feltalálója  is  évi 600 Frankot kapott a francia államtól. Ami még érdekes, hogy akkor, a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a későbbi nyomtatási eljárások alapjául szolgáló heliográfiát és a gyakorlat szempontjából érdektelen physautotípiát is nyilvánosságra hozták.

Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Forrás: Yan d'Argent illusztrációja  Louis Figuier könyvében: "La Photographie", Les Merveilles de la Science, vol. III, 1867, p. 41.
A http://farm1.static.flickr.com/143/322814105_a7e8e6a233.jpg címről linkelve

Talbot csak 1841-ben jelentette be eljárását és mivel ő nem kapott életjáradékot senkitől, hát szabadalmaztatta, emiatt nehezebben terjedt el a használata, bár az ő módszere áll közelebb a későbbi és mai (analóg) technikákhoz...

Daguerre, népszerűsítendő az eljárását, néhány saját készítésű képet küldött az európai notabilitásoknak, így Apponyi Antal, a monarchia párizsi követe révén a császárnak és Metternichnek is. A közvetítő Apponyi is kapott egy Daguerre féle csendéletet aminek földi maradványai (egy vélhető kémia tisztítás következtében elhalványult és csikokban eltűnt a képe) a Műszaki Múzeum (ma már: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) gyűjteményében lelhető. A kép paszpartúján Daguerre dedikációja található.

Más képei se jártak sokkal jobban: a bajor királynak küldött három képet az 1970-es években tette láthatatlanná egy balul sikerült restaurálási kísérlet. Köztük a híres darabot amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években a  Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével készült faximile van kiállítva. A Metternich féle darab megvan még a család csehországi kastélyának gyűjteményében (de lehet, hogy a prágai technikatörténeti múzeumban van).

Régebbi bejegyzések a témában:

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.


Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

 Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

1839. január 7.-én, hétfőn, adott hírt a dagerrotípia feltalálásáról két francia lap (Literary Gazette,  La Gazette de France), mivel aznap csinált egy kis izgalmat Arago, a francia akadémia reguláris ülésén, azzal a kijelentésével, hogy egy franciának sikerült a camera obscura képét rögzítenie. Na annak már tegnap óta 170 éve.

A  hivatalos bejelentés (Aragoval, francia akadémiával stb.) viszont csak 1839. augusztus 19.-én volt,  tehát aki onnan számolja annak majd csak később lesz annyi... Ami még érdekes, hogy akkor a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a heliográfiát és a physautotípiát is nyilvánosságra hozták...

Louis-Jacques-Mandé Daguerre (1787–1851), ca. 1844 ismeretlen fotográfus
Daguerreotype; 3 1/2 x 2 3/4 in. (8.9 x 7 cm)
The Metropolitan Museum of Art, Gilman Collection, A  Howard Gilman Foundation ajándéka, 2005 (2005.100.611)
A http://www.metmuseum.org/toah/images/h2/h2_2005.100.611.jpg  címről linkelve

François Dominique Arago  (1786.  - 1853.) francia fizikus, csillagász, politikus.
A http://hsci.ou.edu/galleries/19thCentury/Arago/Portraits/Arago-Aquatint-lpc-001-image/ címről linkelve

A történettudomány szorgoskodása következtében még előkerült néhány feltalálószerű, részfeltaláló, pszeudo-, para- és metafeltaláló  is (lásd pl. a régebbi bejegyzésemet: Aukciológia: Sothebys 3-szor + tudomány. Meg az első magyar online.) sokan közülük elég fontos munkát végeztek, de ebbe én most nem mennék bele... Az biztosnak látszik, hogy a gyakorlati fényképezés kezdete az első és második helyezett  munkája alapján történt meg, nem feledkezve meg Daguerre korábban elhunyt feltalálótársának, Niépce-nek érdemeiről sem.

Exkuzálás:

Másirányú elhasználtság folytán kihagytam néhány érdekesebb aukció (2 Sotheby's példul), kiállítás, egyebek  beblogzását az elmúlt hetekben, meg az eseménynaptár se komplett. Ilyen az élet (az enyém legalábbis), majd igyexek lépést tartani. Ha hagynak.

Néhány kimaradt bejegyzés novemberben:

A Google megvette a Life archívum jogait, beszkennelik és felteszik a netre (nov. 18).  Egyre több nagy gyűjtemény kerül ebbe a szerkezetbe: eredetik a nyugodt archívumban, kutatási lehetőség viszont a szkennelt anyagban a neten. Így az eredetik is jobban megőrizhetők és a hozzáférés is szélesebbkörű...

A párizsi Sotheby's  aukció: La Photographie IV: The Collection of Marie-Thérèse and André Jammes, (nov. 15.) számos érdekességet tartalmazott. A múltkori sikeren felbuzdulva nagyszámú talbotípia és egyéb negatív is aukcionálásra került. John Beasley Greene, 1850-es viaszpapír negatívját €48,750 áron vették meg (12 772 500 Ft 262-es EUR-ral számolva, 3 sz. tétel,  €15,000-18,000 -ra saccolták). Baron Jean-Baptiste Louis Gros egészlemezes, műtermének belsejét ábrázoló, dagerrotipje  €216,750 (56 788 500 Ft,  7 sz. tétel, előzetes várakozás €150,000-200,000 volt),  Joseph-Philibert Girault de Prangey “Great Mosque in Jerusalem” című dagerrotipje  €55,950 volt ( 14 658 900 Ft,  21 sz. tétel,). A teljes aukció végső leütési összege is magasabb lett a vártnál, szóval a gazdasági válság műtárgyáremelő hatása belekezdett....

Megvolt a Getty szlovákiai tanfolyásának első fordulója, két főnyi magyar fotókonzervátor (Sor Zita, Tóth Balázs Zoltán) részvételével. Interjút készítettek Klaus Pollmeyerrel és Dusan Stulikkal, ezek valamelyik nyomtatott periodikában jelennek meg. (Kár, hogy a netre nem teszik fel - ha nem.)

Egy érdekes  kiállítás, platinotipista szerzőpáros, nagyformátumú kamerával, "Arbus-os" képeket csinál (lehet, hogy még beírok róluk, mert nem az aktualitás a lényeges itt) :
Unmasked and Anonymous: Shimon & Lindemann Consider Portraiture
August 14, 2008–November 30, 2008

Stb, stb.


Linkek:

Katalógus, Svwann:
http://swanngalleries.rfcsystems.com/asp/....

Katalógus, Heritage:
http://fineart.ha.com/common/search_items.php...

Tízmillió történelmi fotóval bővült a Google  2008. november 19. 09:14:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=22395

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

A választékban több mint 20 féle histórikus eljárás, például ambro- és ferrotípia is szerepel. Képes továbbá 18 féle ismert fekete-fehér filmtípus megjelenésének emulálására és különféle szemcseszerkezetek generálására a képen...

Kitört a kölcsönhatás az alternatív/histórikus és a hi-tech módszerek között.

Linkek:


Silver Efex Pro, a gyártó honlapján
http://www.niksoftware.com/silverefexpro/en/entry.php

PRESS RELEASE: Showcases for Creating Powerful Black-and-White Images
http://www.imaging-resource.com/NEWS/1224876287.html

Ismeretlen fotográfus ferrotípiája 1875 körül
Az http://www.icp.org/atf/cf/{A0B4EE7B-5A90-46AB-AF37-7115A2D48F94}/tintype_popup2.jpg címről linkelve

A magyar származású Cornell Capa  (Friedmann Kornél, Budapest, 1918. április 14. – Manhattan 2008 május 23., Robert Capa öccse) által alapított, International Center of Photography, több mint 150 ferrotípiájából rendezett kiállítást Brian Wallis a cég főkurátora és a vendég Steven  Kasher.

Az egész valahogy a Kardos Sándor féle Horus archívum világára emlékeztet.

Linkek:


International Center of Photography
http://www.icp.org/

Rough-Hewn Images for Rough-Hewn Times
By KAREN ROSENBERG Published: September 18, 2008
http://www.nytimes.com/2008/09/19/arts/design/19tint.html?_r=1&oref=slogin

Press Release PDF
http://www.icp.org/atf/cf/%7Ba0b4ee7b-5a90-46ab-af37-7115a2d48f94%7D/TINTYPE_PRESS.PDF


Régebbi bejegyzés az ICP- ről: Többezer negatívot leltek meg. Capa-tól. Nitrátosakat.

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

Stephen Berkman, “Chamber Pieces”
September 13-November 23:
Laband Art Gallery of Loyola Marymount University
7900 Loyola Boulevard
Los Angeles, CA 90045-2622
United States
Phone 1 (310) 338-2880--

A szerző --ahogy írják-- többnyire  11 x 14 inch (27.94 x 35.56 cm) méretű ambrotípiákat csinál, emellett objekteket is készít amelyek szintén valahogy az optika körüli gondolatokkal kaocsolatosak...  Teljesen autentikus XIX. szd.-i milliőket hoz létre az angol szójátékkal Pastmodern -nek titulált művein.

Megjelent a Rundbrief Fotografie 2008/2 száma.

Marjen Schmidt ír benne, Jeff Wall, kanadai művész, a berlini Guggenheim múzeumban, novemberben rendezendő kiállításának konzerválási kérdéseiről. A kiállításon a mai anyag melett a régebbi ezüst-zselatin papíron lévő fényképek is kiállításra kerülnek, valmint nagyformátumú fekete-fehér diapozitívek átvilágítódobozra installálva. A szerző részletesen kitér az öszes kiállításrendezési problémára, konzerválási szempontból, úgymint a csomagolás, amiben a műtárgyak érkeznek, a kicsomagolás művelete, a tárgyak mozgatása, installálása, és ennek helyi szabályai, a klíma, a világítás, a műtárgyak technikája, anyaga, stb.

Érdekes a cikkben idézett, a jelenkori európai szakmai álláspontot tükröző táblázat, a különféle technikájú fotók megvilágításánál alkalmazható maximális fénymennyiségről:

Ez az érték úgy jön ki, hogy a megvilágítás fényerejét (luxban) megszorozzuk annak időtartamával (órában). Ez az a fénymennyiség, amennyit a kép egy éves időtartam alatt, nagyobb károsodás nélkül képes lehet elviselni. Ez viszont függ az egyéb károsító tényezők egyidejü hatásának mértékétől is pl.:a fényforrás fényének spektrális eloszlása, annak UV és infravörös tartományba eső részének intenzitása, hőmérséklet, relatív nedvességtartalom, oxidatív anyagok a légtérben vagy/és a műtárggyal érintkezésben, stb. Több, egymással kölcsönhatásban lévő károsító tényező egyidejű hatása elérheti a károsító kémiai, fizikai effektus ún. aktivációs energiaszintjét és beindíthatja azt.

A lapszámban van még cikk a Müncheni Deutsche múzeumról, ami egy óriási technikatörténeti gyűjtemény és jelentős fototechnikatörténeti anyaggal is bír. A Carl Zeiss Jena történeti gyűjteményéről, a winterthur-i fotómúzeum gyűjteményéről, a vintázs fogalmáról a digitális fényképezés korában és más gyűjteményelméleti kérdésekről és még sokminden másról is.

Linkek:

Korábbi beírás a lapról:
Körlevél a Fotográfiáról, Rundbrief Fotografie. A periodika

Az előző szám tartalmából
http://www.rundbrief-fotografie.de/nf57.htm

Történeti technikájú kép viszont igen sok volt, nem csak autochrome, hanem különféle kimásolópapírokon lévő is. Érdemes a katalógusban csemegézgetni.

Frissítve: július 13.

Az utolsó napon végül beestem a kiállításra, gyakorlatilag az összes alább felsorolt technika szerepelt, méghozzá elég jó minőségben - kitettek magukért a kortárs re-printerek. (Peter Bernardy - Cemtennial Inc. - többféle technika, Peter De Lory - pigmentek + két fő asszisztencia) Szerencsére kirakták az eredeti angol nyelvű magyarázó feliratokat is. Némelyiket magyarra fordítva is, némelyiket nem. Azt amin a printkészítők nevei voltak például nem. Azt, amin a felhasznált pozitívtechnikákat ismertetik viszont igen.

De hogy! Rég olvastam ennyire hülye fordítást. (Pl. a Toned silver printet - ezüstszinezett képnek ferdítették, ami pedig színezett [zselatin] ezüstkép, például barnított; az orotone - náluk aranyszínezett kép [leírása alább - az aranyszínezés egy kémiai színezés bevett neve, megnézhető a kislexikonban, az orotone viszont aranyszínűre festett hátterű kép]; a photogravure-t sikerrel fordították ugyan heliogravűrre de aztán zárójelbe rakták és utánaírták "magyarul", hogy fénnyomás [az egy egészen más eljárás], stb. De az egész tele volt ilyenekkel) .

A technikameghatározást (ami itt különösen ildomos lett volna szaxerüségileg, ha már a kiállítást készítők ennyit küzdöttek a képek autentikus megjelenítésével) meg jól lehagyták a képaláírásokról.

Miha az 1970-es években... Színvonal az nagyon.

De legalább kérdeznének.

Megint egy témábavágó. Edward Sheriff Curtis (1868 - 1952) az észak-amerikai indiánokról készült fotóiból lesz kiállítás a Millenárison.

A témábavágás az attól van, hogy Curtis képei, aki kb 40000 etnográfiai fotót készített a XX század elején az indiánokról, a kiállítási meghívó szerint, az eredeti technikával készült, autentikus reprintek formájában kerülnek itt falra. Ez egyszerre eljárásügyi és műtárgyvédelmi érdekesség (a kényes eredetik helyett, velük azonos technikával készült képeket vándoroltatnak) .