5 éve szűnt meg a váci Forte gyár ez most egy kis emlékezés arra az időre amikor még nem volt Forte de már működött. 1940-es Kodak árjegyzék (jó nagy képek, de a blogba csak ekkora fért viszont új lapon megnyitva minden olvasható):

Régebbi bejegyzések a témában:

Forte a Kossuthon.

Újraéled a Forte Polywarmtone papír. De Adox lesz.

Forte(nd)

Linkek:

Forte emlékoldal az ARCHALTFOTOKONZERV-en:
http://archfoto.atspace.com/forte.html

Jesszus mióta nem írtam blogot. Idő-, energiahiány, vénülés, egyebek..

Az offtopic thread: Mámegin rekord: Gursky Rhein II. című, 1999-es, 185 x 364 cm-es, Diasecben tálalt chromogenic (hagyományos színes anyagú, de persze digitális eredetiről is lehet), számozott, 6 példányos kibocsátású adag 1 számú printjét, a Christie's nov. 8.-i, New York-i aukcióján 4 338 500 $-ért vitték el. (980 501 000 Ft 226HUF/USD-vel.) Az alábbi linken a kép látható a Christie's lapján. Persze megint képzőművészeti aukción sikerült fotórekordni (mint az utóbbi idők összes fotórekordere). A legtöbbet amúgy ($43,202,500) Roy Lichtenstein festményéért adták.

http://www.christies.com/lotfinder/andreas-gursky-rhein-ii/5496716/lot...

-
Restaurátor konferencia: XXXVI. Nemzetközi Restaurátor Konferencia, Budapest
2011 november 9-11. Nemzeti Múzeum díszterme.

1 fotóvonatkozású előadás volt: Kovács Péter, (Boteh Bt. - Esztergom)
Fotókonzerválási kurzus és tanítási módszertan a firenzei Alinari Intézetnél;
Collotype-nyomda bemutatásával. Az ifju kollega beíratkozott egy kurzusra a fenti ntézménynél és elmesélte, hogy mindenkivel egyedileg a meglévő ismeretei és érdeklődési iránya figyelembevételével foglalkoznak és mindehhez rengeteg  anyagot tudnak mutatni. Na ja, 1852-ben kezdett a cég (akkor még mint fényképészet, a gyűjtemény későbbi de azért onnan datálják: www.alinari.it/materiale/alinari_DIGIMARC.pdf ).  Amúgy egy működő fénnyomó műhelyük is van , életben tartva a XIX. szd. végének legnépszerűbb fotomechanikai eljárását. Mivel üzleti alapon működnek kevésbé szenvednek a hozzávalók hiányától mint a kincstári intézmények de cserébe oplyasmire is vállalkoznak (retusálásilag pl.)  ami etikailag legalábbis vitatható, dehát az ügyfél parancsol....
Bár több fotóvonatkozású előadás nem volt, de jó pár nem destruktív hi-tech vizsgálati, kezelési eljárásról esett szó (rádásul többnyire természettudósok elővezetésében) melyek egy része már a minálunk is hozzáférhető (persze ha van keret rá). Igy például: hordozható XRF ((Végvári Zsófia, TONDO SP1 Kft), lézeres tisztítás (Márton Zsuzsanna – Kisapáti Ivett, PTE Fizikai Intézet), röntgenspektrometria különböző eszközei (Dr. Tóth Attila Lajos, MTA, MFA),  gamma sugaras károsítóirtás (Corneliu Ponta, National Institute of Physic and Nuclear Engineering és Mesterházy Dávid – Kovács András, Izotóp Kutató Intézet, Budapest), stb. mely technikák fotóműtárgyakra is alkalmazhatóak.
Volt egy előadás a korszerű LED-es világítóeszközökről itt az előadó szerint már teljesen UV és infravörös kibocsátás mentes és a normál fehér fény színösszetételét 90-valahány százalékban megközelítő termékekről számoltak be (bár kibocsátási spektrumgörbét egyet se mutattak). Az előadó elmondta viszont, hogy a nagy energia megtakarítás és egyéb gazdságossági szempontok miatt  pl. a National Portrait Gallery-ben is átálltak ezekre a fényforrásokra. (Farkas János, 3F Project).
A program: http://www.allomanyvedelem.hu/​userfiles/files/11Nemztkonf_pr​(1).pdf

A Getty-ben Dusan Stulik már az alternatív fotográfiai darabokra is kiterjesztette spektrométeres vizsgálatait erről van egy angol nyelvű írása az alternativephotography.com-on. Megérne valamit fordítani is belőle ide de most nem megy, tán később.

Alternative process photography and science meet at the Getty
Writers / Dr. Dusan Stulik and Art Kaplan at the Getty Conservation Institute
Photography / Dusan Stulik, Susie Clark

A végére egy kis csemege: régi fotográfusokat ábrázoló fényképek az http://www.antiquecameras.net/ -en.

http://www.antiquecameras.net/photographers18601900.html

Van még pár ilyen, de azt legközelebb. (Remélem.)

Linkek: (most a szövegben vannak)


A fénnyomás és egyebek elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.

***
Cindy Sherman, új árrekord, már nem a Prince a legdrágább. Aukciológia.

Már a Gurskyt is lenyomták. De jön fel a Medvegyev. Árrekordológia.

Edward Steichen fotó 2.9 millió dollárért

Gursky másodikra (másodikkal) lenyomta Steichent.

Meg minden az "fotoaukció" kulcszónál, ami az oldalsávban klikkelhető

***

Stulik & Co. nálunk is.

Stulik és a barit. Vintázsbuktatás.

Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.

A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más...

The first part of a planned series about the Hungarian alternative photo process workshops: the XII. Contact Photo Camp Bugac, Hungary 03-10 july 2011. This event was started 12 years ago and was arranged in every years by a group of  young photographers.  They work with a quite few alternative, historical photographic processes. Kálmán Fehér a member of this group (and a fellow of the Hungarian Museum of Photography) reported about the 2011 camp.

Elég sok külföldi workshop szerepel az eseménynaptár blogomban, meg itt is, meg a fészbukos lapomon is. Idén például a Lacock-i Talbot Múzeum rendezett három izgi darabot: egy talbotipia tábort a feltaláló kastélyában, egy kollódium és egy dagerrotípia foglalkozást és mindegyiket egy-egy nemzetközi, közismert szakguru vezetésével. Most viszont felhívnám a figyelmet egy-két hazai rendezvényre amin már évek óta okítják a histórikus fototechnikákat.

XII. Bugaci Kontakt Fotográfiai Tábor
2011. jul. 03. - jul. 10

Már 12 éve tartja minden évben ezt a tábort a Kecskeméti Fotókör fiatal társasága ez szép hosszú idő (mi anno kb. 6 évig bírtuk Gödöllőn). A tábor teljesen önfenntartó ez nagy dolog mikor a támogató források elapadása sokféle kultúrális  aktivitást szüntet meg. Az egyik fő szervező Fehér Kálmán a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársa, tőle kaptam adatokat az ezévi rendezvényről (is):

Fehér Kálmán képe kollódiumos nedves eljárás
Photo: Kálmán Fehér wet collodion process

"Napi átlagban 8-9 ember fordult meg a táborban a két hét alatt. Ez kb. összesen 16-20 fö. Az ország minden részéből voltak aktív és vendég látogatók, sőt még Komárnóbol is. Sajnos a szándékozott "szellemi műhely" összehozása nem sikerült, talán a késői szervezés miatt.

Akik nem a Kecskeméti Fotókör és holdudvarának tagjai:
Varga Tamás - Debrecen (az Új Fotóműhely tagja, kollódista)
Varga Tibor - Komárnó (Platinotípia)
Patrus Dóra - Budapest (érdeklődő)
Patrus Sándor - Budapest ( Ágens Galéria tulajdonosa)
Gőz László - Szolnok (OKJ alkalmazott fotográfus képzés hallgatója)
Zsíros Gábor - Kecskemét ( OKJ alkalmazott fotográfus képzés
jövőbeni hallgatója) és még sokan mások...

Az alkalmazott technikák, amiket viszonylag jól kézben tudunk tartani:
Argentotípia, Kalitípia, Cianotípia + barnítás, Antrakotípia, Oljanyomat, Sópapír, Arrow-root, Zalka mester  közreműködésével Ambrotípia, kollódiumos nedves lemez negatív. Csináltunk már albumint, de az ottani körülmények nem alkalmasak maradéktalanul. Kísérletezünk a carbon/pigment nyomattal, a negrotípiával, stb.

Évek óta rendszeres vendégünk Zalka Imre, pár éve Vékás Magdit hívtuk meg."

Hát ennyiféle eljárás nem is tudom, hogy fér bele 1 de akár 12 hétbe is...

Folytatva a magyar változat sort, terveim szerint a következő bejegyzés a FotóFalu Szabadegyetemről szólna


Linkek:

Kecskeméti Fotókör:
http://szemszo.blogspot.com/

A Kecskeméti Fotókörről:
http://www.cakk.hu/fabatka/

Ambrotípia - Zalka Imre (video):
http://www.youtube.com/watch?v=mWeyMHnXyYE

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

150 éves a színes fényképezés, legalábbis ma 150 éve, hogy a skót fizikus, James Clerk Maxwell  1861. május 17.-én, egy Thomas Shutton nevű fotós segítségével készített additív színes képet vetített angliai előadásában. Ez az első ránk maradt színes kép.

Három színkivonati képet csináltak a szalagról a három alapszínnek megfelelő (vörös, zöld és kék) szűrőn keresztül és három vetítővel, amik előtt a megfelelő színszűrők voltak, egymásra vetítették a képeket. Máig nem értem, hogy a fenébe tudták a vörös szűrőn keresztüli részképet kiexponálni mikor a kollódium csak a zöldig volt valamennyire érzékeny...

Ezen az alapelven később is készültek képek, amíg az Autchrome-t fel nem találták nem is volt más lehetőség, de azután is alkalmazták a színkivonati negatívokat különféle okokból egész a legutóbbi időkig. Először a nemeseljárások segítségével tudtak színes papírképeket készíteni (bár ez a változat az additív Maxvell-féle módszertől annyiban különbözött, hogy a szubtraktív színkeverés elveit használta).

Ilyen módszerek voltak például az olaj- és brómolaj átnyomás, a guminyomat, a pigmentnyomat, a carbronyomat és néhány fotomechanikai nyomtatóeljárás, stb. Itt egymásra került három vagy több, az alapszíneknek megfelelő színű képréteg.

Speciális kamerákat is gyártottak e célra ahol pl. féligáteresztő tükrök segítségével egyszerre három negatív exponálódott a megfelelő színszűrők segítségével.

Később amikor már a mai analóg anyagokhoz hasonló színképzős színes felvételi anyagok megjelentek, ezek fakulékony volta miatt képüket átmentendő ezekről is színkivonati képek készültek fekete-fehér anyagokra. A filmipar is használta ezt az alapelvet konzerválási célokra vagy épp a Technicolor felvételi technika révén.

Az alapelv még mindmáig a digitális technikákban is működik, ezek is alapszínekre bontva rögzítik és jelenítik meg a képet és a lézeres, ledes levilágítók vagy a nyomtatók is ugyanígy működnek...



Linkek:

Pioneering colour photography:
http://www.bbc.co.uk/news/13411083


Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

175 éves a negatív. Vagy ilyesmi.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

100 éves az Autochrome. Vagy 104. Vagy 103.

Frissítve: 2011. szept.  23.

Ezek itt mind összefüggenek ám, csak kissé bonyolultan.

Megnyílt a jubileumi Escher megakiállítás 3 helyen is: a Miamanóban (kurátor: Albertini Béla), az Országos Széchényi Könyvtárban (kurátor: Csillag Katalin) meg a József Attila Klubban . Ami ebből archaltfotokonzerves az az, hogy a Manós kiállításon (a műtárgyjegyzék szerint) 16 db, míves, nemeseljárással (valószínűen olajnyomással) készült festőies stílusú kép is van. (Gadányi György gyűjteményéből.) Bár ezt sokáig jól eltitkolták, a mester flörtölt kissé ezzel a stílussal bohó ifjúságában.

Ez a stílus a korszak divatjamúlttá válásával aztán elég cikinek számított ahogy a frissen elavult stílusokkal lenni szokott, de pechjére a korszak utálata később hivatalosba is átcsapott és egész a legutóbbi időkig az öncélúskodó manírok szimbólumaként tartották nyilván. Ez a korszakhoz kötődő nemeseljárások  megítélésére is hatott, jóllehet legtöbbjük nemcsak festőies hatású „elkent” képek készítésére jó, sőt pl. a pigmnetnyomat az ezüstalapú előhívóanyagoknál részlet- és tónusgazdagabb és időtállóbb képek készítésére is alkalmas. Még azt is megkockáztatnám, hogy mivel egy stílus általában nem elég akadály a tehetség megnyilvánulása számára, az átkos festőies korszak jobb művészeinek nem egy produktuma (lehiggadván az ellenszenv) ma is/már ismét jelentősnek számít.

Én még láttam az 1965-ben - egy évvel halála előtt - rendezett Escher életmű kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, ami akkor a mostani Néprajzi Múzeum épületében volt a Kossuth téren. Elég hervasztóan csinálták meg, több kép csak nyomtatványokról reprózva került ki, nemeseljárás persze nem volt és teremvilágítás se nagyon. Az egyik paravánsor meg egyenesen az ablakos fal előtt volt, úgy, hogy a fény a paravánok fölött pont a látogató szemébe világított és nem lehetett látni tőle a képeket.. Ezt azért mesélem el mert akkor többed magammal alakított Daguerre fotóklubunkat épp államosítottuk úgy, hogy a Budapesti Fotóklub Daguerre Ifjusági csoportja lettünk és egy nyomdász tagunk pecsétet is csinált nekünk. Miután csoportosan megnéztük a kiállítást a kivitelezéssel kapcsolatos rosszallásunkat tinédzserkori naivitással beírtuk a vendégkönyvbe és rányomtuk (a legkevésbé sem hivatalos) pecsétünket. Na lett is botrány, de aztán valahogy elcsitult. Szóval szókimondásilag már akkor is botránykeltő alak voltam (voltunk).

Most meg épp az Escher évben akadtam fel egy televíziós anyagon, ahol egy félévszázaddal ezelőtti szemléletű, számos tárgyi tévedést és népmesei elemet tartalmazó leírás szerepelt Eschernek az 1950-es években végzett beavatkozásáról, amit két dagerrotipen, köztük a híres Petőfin végzett. Látható botrány nem kerekedett ugyan a mítoszoszlató blogbeírásomból, hacsak azt nem sorolom ide, hogy röviddel utána benyomták fölülről az utcán parkoló kocsim motorháztetejét. Ja és akkortájt csatlakoztam a Facebookhoz is, ahol az adatlapomon található fototechnikatörténeti témájú honlap- és blogcímemet valakik azonnyomban sértő tartalmúnak jelentették és e címek használatát kitiltatták a rendszerből. Most szeptemberben, mikor pedig kiegészítést írtam a blogbejegyzéshez (de nem csak azért, hogy demonstráljam, hogy nem vagyok betojós) és valahol hivatkoztak is e tárgyú írásomra, ismét az utcán parkoló autómon tapasztalhattam a különvéleményt: ezúttal jó mélyen végigkarcolták az egyik oldalát. Az autó a Petőfi Irodalmi Múzeum biztonsági kameráinak látóterében állt és megkértem őket, hogy nézzék meg a felvételeiket, hátha szembesülhetek jellemi fogyatékos rajongómmal. Sajnos azonban ha egy múzeumtól akar az ember valami használható dolgot az nem csak a műtárgyvédelem dolgában reménytelen... Na mindegy, előbb-utóbb úgyis lebuktatom valahogy. Nna ez volt itt a szociológia. Vagy szociálpszichiátria.

Volt egy közvetett reakció is és persze lényegesen tárgyszerűbb és értelmesebb: a 35. Nemzetközi Restaurátor Konferenciát 2010 november 3-5. között rendezték a Nemzeti Múzeumban ahol két fotó vonatkozású előadás is volt:

Stemlerné Balog Ilona (Magyar Nemzeti Múzeum)(Magyar Nemzeti Múzeum)
Escher Károly - a Petőfi-dagerrotípiát megelőző restaurálásai 1953-ban

Ebben a múzeum fotótárának egykori, ma nyugdíjas vezetője azzal a szakirodalomból vett állításommal polemizált, hogy a ciánkális dagerrotip tisztítási módszer műtárgykárosító. Ezért néhány ilyen módszerrel kezelt tárgy különböző időszakokban készült fényképeit mutatta be, demonstrálandó, hogy azok nagyjából változatlanok azóta is. Ez amúgy részben félreértés lehet mivel a dagerrotipek képi információt hordozó anyagában a legnagyobb veszteség közvetlenül a tisztító célú eljárás során, vagyis a pár perces cián-kálium oldatban való fürösztés alatt keletkezik (jelei: a kép kontraszttalan lesz, döglött csúcsfényekkel és az árnyékos részekből pedig eltűnnek a részletek). Járulékos következmény lehet ugyan az utólagos romlás is, ezt viszont esetleges technikájú fényképekkel nem lehet kontrollálni (kivéve ha szélsőséges mértékű a változás). Ehhez műszeres mérések, vagy legalább olyan fényképek kellenek ahol a tárggyal együtt egy etalont is lefényképeznek és annak ismert tulajdonságai segítségével „hitelesíthetik” a mellette lévő műtárgy szín-, denzitás- és kontrasztviszonyait. Az előadó ezenkívül sok értékes adatot gyűjtött ki a múzeum adattárából az ilyen restaurálásokról, amiből én is sokat profitáltam. Többek között szó esett arról, hogy melyik képe(ke)t kapta próbául Escher mielőtt a Petőfi dagerrotípiát kezelhette, illetve, hogy kb. hány képet és meddig restaurálhattak ilyen módszerekkel a múzeumban. Jó sokat, de ezeket már nem Escher, hanem Baky Győző a múzeum neves restaurátora kezelte. Adatbázisom szerint még 1974-ben is, bár arról nem maradt adat, hogy az egyes tételek restaurálása alatt mit értettek, vagyis mit csináltak velük tulajdonképpen. Ez viszont a lemez vizsgálatakor több esetben kikövetkeztethető.

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE
CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS című 
cikkéből való.
A pásztázó elektronmikroszkóppal készített képeken egy különböző módszerekkel tisztított teszt
dagerrotip, sötét  képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az
a.) képen a kezeletlen, a  b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni,  a
c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a mostani legjobb módszernek számító, hidrogéngáz
plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A kezelés annál kevésbé károsító minél hasonlóbb a kezelés utáni állapot az a.) képen látható, kezelés előttihez. A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.

Az említett próbakép egy 3x2,5 cm-es repró dagerrotip volt amit 1953-ban kapott meg Escher, és ami 1847-ben Barabás  Miklós  Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készült.

A  kísérleti darab: dagerrotip reprodukció Kossuth Lajos,
Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. készített .

Számomra érdekesség, hogy mikor a Petőfi dagerrotip szerzőjéről szóló anyagot írtam akkor is szóbakerültek az ilyen képek,  sőt az egyik alább látható kísérleti darab is, de egy másik összefüggésben, mint annak sorozatnak a része ahol az 1848-as események szereplőit ábrázoló sokszorosítógrafikai alkotásokat repróztak le dagerrotip technikával. Vélhetőleg a hazafias kultusz részeként, amiről a tulajdonosok többsége anno azt hihette, hogy magát a személyt ábrázolja. Ugyanez a tévedés szerepel a már említett televíziós szövegben is, sőt pár évvel ezelőtt szakember által írt cikkben is, ami már persze nem annyira lelkesítő...

Az egyik  kísérleti darab: August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített dagerrotip reprodukció.

A konferencia másik témábavágó előadása:

Ormos József (Magyar Nemzeti Múzeum)
Robert Capa master selection kiállítás sorozat műtárgykörnyezeti vizsgálatai

Ebben arról esett szó, hogy a nevezett Capa kiállítást vándorlása során (végre és valószínűleg Magyarországon először) korszerű műszerekkel kontrollált, műtárgyvédelmi szempontból kialakított feltételek között szállították és installálták és, hogy ezek a műszeres adatok a teljes kiálítássorozat végére elég érdekes forrásul szolgálhatnak következtetések levonására is.

A konferencia anyaga CD-n is megjelenik majd.




Linkek:

Az ismeretlen ismerős Escher Károly életmű-kiállítása:
http://www.maimano.hu/andrekerteszterem/20101022_escher/index.html

35. Nemzetközi Restaurátor Konferencia:
http://www.mke.hu/sites/default/files/attachment/Konferencia_program_2010.pdf

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=882&Itemid=926

Országos Széchényi Könyvtár:
http://www.oszk.hu/hun/aktualis/aktualis_index_hu.htm

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.

Utolsó módosítás: 2011.szep. 23.

Mámeginthiábadolgoztam. Vagy nem teljesen, de eléggé. 

Van fogalomban egy ilyen bulváros mítosz a Petőfi dagerrotípiáról, miszerint a természet erői által eltüntetett képet a csodatévő restauráló (leküzdve a bürokraták ellenállását is) elővarázsolta  (itt érzékletes leírások jönnek, ahogy a kép egyszerre csak láthatóvá válik...). 

Miután a kérdés valamelyest  tény- és szakszerűbb változatát sikerült nyilvánosságra hoznom pár éve, és egy párszor, és ezt némely más szakterületek művelői is olvasták, hivatkoznak rá, reménykedtem kissé benne, hogy talán a történet gyakorta használt változata is reálisabb lesz valamennyire és ez valaha a médiáig is eljut. Eljutott. Néhány elemét sikerült  is felfedeznem, csak épp a lényegnek véres a torka: Az általam eddig meglehetősen kedvelt és amúgy nagyszerű Magyarország története című, az MTV-n ismétlődő sorozat 28. részében sajna dagerrotípiáztak egyet, a vonatkozó részletszövegesen is megjelent az MTV lapján, (szerzőnév nélkül)... 

Idézek: 

"Escher a száz éves fotókönyvek átböngészése után alaposan megtisztította ezt a próbára kapott, másik képet, alkohollal lemosta, és 1%-os ciánkáli-fürdőbe tette, ahogyan a régi könyvek javasolták.  De csak  5  percre. Ha túl korán veszi ki a képet, akkor halvány marad, ha túl későn, akkor meg visszafeketedik. Volt tehát miért aggódni – de úgy tűnt, hogy a kísérlet sikeres, mert elkezdett előjönni az értéktelen vacakként számontartott lemezről egy kép – legnagyobb megdöbbenésére Kossuth Lajosnak egy addig ismeretlen arcképe! 

A múzeum vezetői persze örültek a talált kincsnek, de még vacilláltak, hogy a feltételezett Petőfi-ezüstlemezt is megpróbálják-e restauráltatni, - pedig tudhatták, hogy ha valóban Petőfit ábrázolja a lemez, akkor ez egy óriási felfedezés, ugyanis a költő arcát addig csak rajzokról és festményekről ismerték. Végül 1960-ban Escher megkaphatta restaurálásra a lemezt – amely az eltelt 4 évben tovább feketedett! Azonnal tisztítani kezdte a már bevált módszerrel – és több mint 100 évvel Petőfi halála után valóban láthatóvá vált az egyetlen fénykép, ami a költőről készült! "

Hol is kezdjem... Hogy az a Kossuth kép már ismert volt sokszorosítógrafikaként, csak ez a dagerrotipes reprodukciója nem eléggé. A darab a  Barabás Miklós által Kossuthról 1847-ben készített litográfia 3 x 2,5 cm-es dagerrotip reprodukciója volt. (Köszönet  Stemlerné Balogh Ilonának a korrekcióért.) 

A  kísérleti darab: dagerrotip reprodukció Kossuth Lajos, Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 3 x 2,5 cm A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Stemlerné Balog Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika egy változata  oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.

Vagy, hogy a fürdő dolog fordítva van, ha előbb veszi ki fekete marad (rajta marad az oxid) ha később akkor meg halványabb (mert a képet is lepucolja róla, viszont szép fényes lesz). Vagy, hogy nem 1960-ban kapta meg a képet hanem 1955-ben az még hagyján. (Pár évvel későbbi, 1959-es visszaemlékezésében Escher már 57-et ír. Gondolom az 56-os év tájékát nem volt praktikus emlegetni akkortájt)

Az se annyira lényeges, legföljebb így nem annyira bombasztikus a sztori, hogy az Escher által (a Művelt Nép című, akkori ÉS féleségben: Petőfi egyetlen hiteles arcképe.  1955. október 2. 40. sz. 3. oldal) publikált, fényképes cikk képein a beavatkozás előtti állapot is látható, ahol a lemez nem teljesen fekete, csak az elrepedt védőüveg repedését leképező, sötét oxidáció csík megy át a költő arcán. (Mert a repedésen át levegő érte az ezüstréteget.) Az, hogy a lemez  még négy évet feketedett nem azért lehetett mert nem ciánkálizták le eléggé, hanem azért mert nem javították, pótolták a légmentesítő védőcsomagolását.

Escher fotója a dagerrotip a beavatkozás előtti állapotáról a Művelt Nép-béli cikkben.

Escher valószínűleg a XIX/XX századfordulón több kiadásban is megjelent, németből fordított, és több hazai közkönyvtárban is meglévő könyvből (F[ritz] Schmidt: A gyakorlati fotografozás kézikönyve) vette a receptet. (Fejér Zoltán találta meg benne az Escher által használt receptet, a 2005-ös Fotóművészetbéli cikke szerint) Jóllehet a ciános módszer az első kb. 100 évben elterjedten használt (az ezüsttárgyak restaurálásában alkalmazott technika kritikátlan átvételén alapuló) metódus volt.

Egy oxidált, egy elég jó állapotú de repedt védőüvege miatt csíkban oxidálódott és egy kémiailag restaurált dagerrotípia. Látható, hogy a restaurált képen  kevés  képnyom maradt de felülete szépen csillog, oxidmentes.
Az alsó és felső sor közötti különbség abból adódik, hogyha az ezüstalapban világos felületet tükröztetünk negatív, ha pedig sötétet pozitív képet látunk

FONTOS: Nem a fotográfiailag is nagy érdemekkel bíró, kiváló Escher Károly cikizése zajlik e beírásban, ő a korában és országában megszerezhető ismeretek birtokában, és az adott kor szemléletének megfelelően cselekedett és szándékai nemességéhez se fér kétség. Hogy az idő az óvatoskodó "bürokratákat" igazolta, az a történelem fintora, van ilyen, információáramlástól elzárt országokban különösen. Itten az utókor megátalkodottan és mindenáron hatásvadász média és egyéb hülyéi lennének jobb belátásra bírva, ha volna nekik ilyen.

Petőfi dagerrotípia az 1970-es évek végén (A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona)

Escher, mint az alábbi linkeken is olvasható olyan, ma is időszerű gondolatokat írt le akkor, hogy például a pusztulófélben lévő dagerrotípiáról készített korszerű reprodukciókkal (akkor fényképezéssel, ma digitalizálással) átmenthetjük a rajta lévő képi információkat a jövő számára.

Az Escher féle retusált és (a valóságnak megfelelő helyzetbe) oldalfordított Petőfi-kép

A valósághoz való viszony elég sajátos volt ezügyben még például szakmai területeken is: bár Escher lefényképezte a dagerrotípiát a beavatkozás előtt és közvetlenül utána is ezek, a képi információ szempontjából pótolhatatlan jelentőségű fényképek ma lappanganak valahol, vagy örökre elvesztek. A szakma csak a retusált kópiájáról készült negatívokat tartotta szükségesnek megőrizni és csak ezt publikálták évtizedeken keresztül...

Adalék:

Lehetett volna (elvben) mód a tárgy vegzálása nélkül kinyerni a rajta lévő (képi) információt:. Már az 1940-es években az Agfa úgy reklámozta infravörösre érzékenyített filmjeit képes katalógusában, hogy alkalmas régi fotók olyan reprodukálására ahol a kép károsodásai eltűntethetők. Ehhez viszonylag széles infra hullámhossztartományra érzékenyített anyag és a nemkivánt hullámhosszak kiszűrésére alkalmas színszűrők kellenek. Ilyenek már léteztek akkor csak kérdéses, hogy a korabeli körülmények között hozzáférhetőek voltak e Magyarországon (katonai célra egészen biztosan), vagy egyáltalán tudni lehetett e erről a lehetőségről.

Illusztrációként közlöm a fenti ábrán látható a Petőfi képéhez hasonló károsodással rendelkező női portrédagerrotip infravörös videokamerával és a látható fényt és némi infrát kiszűrő színszűrővel készült képét. (Az infravörös hullámhossztartomány lényegesen nagyobb a láthatónál.) Ezen a módon (mint látható) az oxidcsík  teljesen eltűnik a tárgy fényképén.

Linkek:

Magyarország története
Költőnknek nem tetszett a brutálisan őszinte fénykép, ezért eldugta! 2010. március 18. 12:21:
http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/03/18/12/Koltonknek_nem_tetszett_a_brutalisan_oszinte_fenykep_ezert.aspx

Magyarország története 28. rész: Az 1848-49-es szabadságharc:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/03/21/18/Magyarorszag_tortenete_28_resz_Az_1848_49_es_szabadsagharc.aspx

Escher Károly: A Petőfi-daguerrotípia . Függelék. Riportfényképezés  (Műszaki Könyvkiadó, 1959):
http://archfoto.atspace.com/esdag.html

Escher Károly: Petőfi igazi arca (Foto, 1956. Két korabeli hiba van benne: Rózsa Györgyöt Rózsavölgyinek, Beliczayt pedig i-vel írták):
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/escher_petofi.html

Szentmártoni Szabó Géza: “Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe:
http://archfoto.atspace.com/Carolipet1.html

Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapitására dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segitségével (Flesch Bálint):
http://archfoto.atspace.com/petdagel.html

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=882&Itemid=926

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html


Régebbi bejegyzések a témában:


Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Újabb bejegyzés a témában:


Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.

Petőfi dagerrotípia, és a valósághoz való viszony. Tényleg: mindenmaradtarégiben..

(A bejegyzés eredeti dátuma márc. 22. csak azért változtattam meg, hogy legfelül legyen a blogban, mert fontosnak tartom.)

Még a 170-ik feltalálási évfordulóhoz némi adalék (meg hogy legyen valami februári beírás is, mert most pár hónapig viszonylag keveset tudok foglalkozni vele, de azért igyexem).

Bécsben, a WestLicht Photographica Auction c. cég árverésén, május 29-én lesz egy eredeti Giroux féle dagerrotip kamera. 200,000 EUR (54 200 000 Ft, 271-esével) a kikiáltási ára, és 700,000 EUR-ra saccolják a leütési árat. A saját korában  kb. 400 (akkori) francia  frankba került. Az aukció katalógusát áprilisra igérik.

1839 ben készült, és az első sorozatban gyártott kamera  a világon, A feltaláló Louis-Jacques-Mande Daguerre és sógora Alphonse Giroux közös vállalkozásában gyártották, Daguerre tervezte és Giroux készítette. (Párizs, Rue du Coq St. Honore 7. alatti műhelyében, persze manufakturális körülmények között).

Nagyjából a rajzoláshoz használt camera obscurák mintájára készült, így az élességállítás még nem harmonikás kihuzattal, hanem a dobozkamerák módján történt: egy fadobozban  előre-hátra csúsztatható volt egy kisebb, az előbbi belsejéhez jól illeszkedő, másik fadoboz, így többé-kevésbé fénymentes volt belül.

:
A lencse egy 15 inch-es (~381 mm) akromatikus "tájképlencse",  a fényerjéről nem esik szó, de ezek kb. f/15-ösök voltak és Chevalier műhelyében készültek. Blendézési lehetőség még nem volt hozzá (így is rém hosszú volt az expozíciós idő a dagerrotip korai változatával  -- alacsony érzékenységű lemez, kis fényerejű optika). Még 1839-ben, Lerebours kezdte gyártani a behelyezhető lyukblendékkel használható optikájú kamerákat.   Nem írják, de ezek a kamerák általában egészlemezesek voltak, ez 6 x 8 Párizsi hüvelyk (16,2 x 21,6 cm ; 1 Párizsi hüvelyk = 2.701 cm) . Később már gyártottak fél, harmad, negyed, nyolcad lemezhez méretezett kamerákat is. Van hozzá még egy 24 oldalas, német nyelvű, használati utasítás.

Érdekes lenne tudni kié lehetett akkoriban, akár magyar vonatkozása is lehetne...

(A kamera 732,000  EUR áron kelt el május 29.-én -- 210 084 000 HUF 287-es árfolyamon,  jó nagy malacpersely kellhet összespórolni.)

Linkek:

A WestLicht  oldala:
http://www.westlicht-auction.com/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

További képek az ilyen kamerákról Ake Hultman,
svéd kamerakészítő és dagerrotipista oldalán:
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_camera.htm
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_sweden.htm

Dagerrotip lemezméretek:
http://archfoto.tripod.com/dagmet.html

Fotótechnikatörténeti időrendi táblázat:
http://archfoto.tripod.com/timelinehu.html-



Régebbi bejegyzések a 170 év témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Újabb analóg technika gyártása marad abba.  A Polaroidé, ami jóval a digitális fényképezés előtt tette lehetővé a kép azonnali megtekintését. Elavult. Nosztalgia persze marad utána. Meg vannak művészek akik kifejezetten erre az anyagra szerettek dolgozni, annak speciális jellege miatt...

A Polaroid bezárja gyárait Massachusetts-ben, Mexikó-ban és Hollandiában és elbocsát 450 munkást (a legtöbben 1978-ban voltak, 21 ezren). Az "instant" kamerák gyártása már az elmúlt 2 évben fokozatosan leállt.

A gyár szerint a jövő évben még kaphatóak lesznek a Polaroid fényérzékeny anyagai.  Ezután már csak a Fuji marad az egyetlen gyártó a piacon, ebben az "instant" műfajban.

Remélik az anyaguk esetleges további gyártását  is, licenc alapján, valamely más gyártónál, amit most keresnek.

A teljes fényképzőgép piacon, a filmes kamerák eladása 25-30 százalékos csökkenést mutat évenként.

 A Polaroid az 1930-as években kezdett működni, polarizációs napszemüvegeket készítettek. Az első "instant" kamerát 1948-ban mutatták be. A cég 2001-ben csődeljárás alá került, de négy évvel később, 426 millió USD -ért megvette a Minnetonka céget. Az első 150 embert az elkövetkező néhány hónapban bocsátják el, az év további részében, a telephelyek bezárásával, további 300 állás szűnik meg. A jövőben a különféle digitális termékeikkel kivánnak a piacon maradni. Tom Beaudoin, a  Polaroid elnöke, Bostonban, azt nyilatkozta a terveikről, hogy megpróbálják újra kitalálni magukat és életben maradni a következő 30 - 40 évben.

Linkek:

Polaroid shutters the Polaroid, Cnn Money, AP, February 8 2008: 5:22 PM EST
http://money.cnn.com/2008/02/08/news/companies/polaroid.ap/index.htm

Meghalt a Polaroid fotótechnika
http://index.hu/tech/blog/2008/02/12/meghalt_a_polaroid_fototechnika/

Polaroid. A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Polaroid

A műfényvilágítás bevezetése előtt (kb. az 1910-es évekig) általános volt a napfényműtermek alkalmazása a fényképészetben. Itt az egyik fal  (illetve a korai időkben a tető is) üvegablak volt. Előtte többrétegű (fényzáró, fényoszlató, színes) textilelemek voltak mozgathatók a kellő fényhatás elérése érdekében illetve fényvisszaverő és árnyékolólapokat is használtak.

A napfényműterem korszak elmúlása után ezek a műtermek  fogyatkozásnak, pusztulásnak indultak. Mifelénk csak az 1980-as - 90-es években kezdődött némi érdeklődés a megmaradt  épitmények megőrzése,  rekonstruálása, kiállítássá alakítása iránt. Ma már három ilyen is üzemel: Mai Manó Ház (Budapest, VI. Nagymező utca 20., a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház-ban) 1894-ben épült, jelen állapotában 1999-ben nyílt meg; az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényirda (Szentes) és a szegedi, 1892-ben megnyított, Széchenyi tér 2/a alatti napfényműterem.

De van például még létező, egykor használt napfényműterem a budapesti Irányi és Váci utcában is, sőt fotográfus által birtokolt a Király utcában, stb.

Erdélyben két megmaradt műterem ismert, a ma is működő székelyudvarhelyi Kováts-napfényműterem,  és a pár éve még szintén működő kézdivásárhelyi 40-es udvartér 3. szám alatt található Bogdán-féle képírda.

Ezt az utóbbit  újították most fel és nyitották meg  2007. november 18.-án. A helyi sajtó azt írja:

"A képírda megmentésében a legnagyobb szerepe Ráday Mihálynak volt, akinek a közbenjárására a Magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002-ben megvásárolta a Bogdán örökösöktől az épületet."
http://pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=604&Itemid=2

A műtermet felújítás után a helyi múzeumnak adományozták. (Meglepő manapság.)

A Magyar Televízió egyes csatornáján az "Unokáink sem fogják látni" soron következő adásában, filmriport is volt a dologról (de az mtv videotár oldalán még csak augusztusig van meg a műsor...):
 

2007. november 25. vasárnap m1 14.40
ismétlés: 2007. december 2. vasárnap m2 11.30
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=14577&offset=1



Linkek:


111 éves a Belvárosi Napfényműterem 2003.05.21.  - 2003.06.22.
http://www.muzeumok.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=1655&ID=288

Él a Bogdán-napfényműterem Kézdivásárhelyen 2007 november 19., hétfõ
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=4737

http://muterem.lap.hu/

Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen - A Kováts-napfényműterem száz éve 2007.03.20.  - 2007.09.30
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=4566&ID=62

Székelyudvarhelyről most a Néprajzi Múzeumba költözött
http://video.hirado.hu/videok/kulturhaz/20070321/kulturhaz_kiallitas_070321.wmv

Ma kaptam a hírt, hogy  Brian Coe (1930 - 2007), egyike a néhány szerzőnek akinek a könyveiből a legtöbbet tanultam a fotótechnikatörténetről, a múlt héten, rövid betegség után, meghalt.
 

Többek között a Harrow-i Kodak Múzeum, a  Royal Photographic Society és a Bradford-i National Museum of Photography, Film and Television Kodak gyűjteményének munkatársa volt.

Néhány könyvének címe:
       
Colour photography : the first hundred years, 1840-1940
A Guide to Early Photographic Processes

The Birth of Photography: The Story of the Formative Years, 1800-1900
The History of Movie Photography
The Snapshot Photograph: The Rise of Popular Photography, 1888-1939
Kodak Cameras: The First Hundred Years       
Victorian townscape : the work of Samuel Smith       
Cameras : from daguerreotypes to instant pictures
Cameras
Kodak Cameras Revised: The First Hundred Years
Techniques of the world's great photographers
Jacques-Henri Lartigue
Victorian studio photographs : from the collections of Studio Bassano and Elliott & Fry

Forrás:  Michael Pritchard, PhotoHistory lista

A New-York-i Metroplitan múzeumban kiállítás nyílt, angol fotográfusok, 1840 és 1860 között, papírnegatívra (talbotípia és változatai) készült fényképeiből. Ha valakinek nincs pénze, ideje odautazni ;-) az alábbi linkeken megnézhet néhány képet az anyagból...

William Henry Fox Talbot (angol, 1800–1877) és Nicolaas Henneman (holland, 1813–1898)
The Reading Establishment, 1846 Sópapír, 19.9 x 48.1 cm
A Metropolitan Museum of Art, New York, Gilman gyűjteményéből, A Howard Gilman Foundation ajándéka
A http://www.metmuseum.org/special/impressed/images/impressed_02.L.jpg címről linkelve

A kiállítás 2008 Május 26–Szeptember 7.- ig, a Musée d'Orsay -ban, Párizsban lesz.

Linkek:

Részletek a kiállításról a Met lapján

Képek a kiállításról a Met lapján

Fox Talbot a Wikipédiában
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

További képek a New-York Times honlapjáról
http://www.nytimes.com/slideshow/2007/10/15/arts/20071016_LIGHT_index.html
A New-York Times cikke:
http://www.nytimes.com/2007/10/16/arts/design/16ligh.html

A Google news a kiállításról

Kiegészítve: 2007. 10. 09.

Joseph Fortuné Petiot-Groffier (1788 - 1855) 1840-ben nyitotta meg laboratóriumát Burgundiában, Chalon-sur-Saône közelében. Itt dolgozott 1855 -ig, hirtelen halálának időpontjáig, mely eléggé tisztázatlan körülmények között érte. (A kollódiumos nedves eljárás kora, talán a fixírként használt káliumcianíd lehet a tettes?). Biztonsági intézkedésként, a család ezekután jól bezárta a laborajtót és úgy is hagyták vagy 152 évig.

  Két évvel ezelőtt egy új tulajdonosa lett a család örökségének. Az illető aztán évekig keresgélt valakit, akire rábízhatná a labort és aki megőrizné azt.

Forrás: David Drake, Alt-photo lista, és C. Saulnier írása (lásd a linkeknél).

Frissítés: 2007. december 9.

Megvolt... 850 kg robbanóanyaggal, 11 óra 30 perckor, 12 másodperc alatt felrobbant a francia Kodak 20-as és 21-es épülete.

 Az épület a robbantás előtt

a kép a http://www.usinenouvelle.com/article/kodak-abat-son-totem-a-chalon-sur-saone.125207 oldalról linkelve.

Video:

Chalon-sur-Saône: Opération "dynamite" chez Kodak 09/12/2007 | 12:51 par F.E.
http://bourgogne-franche-comte.france3.fr/info/37246055-fr.php 

Destruction Kodak chalon sur saone
http://youtube.com/watch?v=rB_2d8pJ0qA
EXPLOSION KODAK
http://youtube.com/watch?v=Ht139-zFf_w
demolition kodak chalon
http://youtube.com/watch?v=8aYG7wbEtDM&

Destructionbatiment Kodak Chalon
http://youtube.com/watch?v=_G17WfiIfjk&

Destruction Kodak Chalon sur Saône
http://youtube.com/watch?v=Wguk-5qIm48& 

---

Frissítés: 2007. október 24-26.

Mostmeg a francia Kodak főépületét robbantják. December 9-én, vasárnap kerítenek sort  a dologra. A franciaországi gyár épületét 1962-ben emelték, Chalon-sur-Saône körzetében, 220 hektárnyi (addig mezőgazdasági célra használt) területen.

Filmgyári-, fotográfiai-, és orvosi (röntgen) filmeket  készítettek benne valamint színes pozitívképeket, printerrel.

 

A Kodak, Chalon-sur-saône-i épülete, a

http://wwwfr.kodak.com/FR/fr/motion/support/envirKodak.jhtml lapról linkelve

Közben az amerikai Kodak  65-ös és 69-es épületét  is (be)robbanttották 2007. október 6.-án.

Forrás:

KODAK-INDUSTRIE. Démolition prévue dans deux mois
E.B. 17 octobre 2007 - Chalon-sur-Saône, Le Journal de Saône-et-Loire. 

Chalon : le site Kodak sera dynamité en décembre 
France3, Publié le 15/10 à 18:21

Kodak Building 65 and 69 Demolition  A Kodak 65 ésd 69-es épületének (be)robbantása. 2007. október 6.

http://www.rochesterforkids.com/kodakdemo3.swf

Eastman Kodak Implodes Bldg 65/69

http://youtube.com/watch?v=ik7Wqa8oUwU

Kodak BLDGS 65,69 Implosion 10-06-07

http://youtube.com/watch?v=Q5x98epgSn4

---

Mint tudható, a Forte is folyamatos zsugorodásban volt fénykora óta, míg végül kiszenvedett. (Lásd: Analóg-vég, a lapomon.) Bár, sajtóhírek szerint, még lett volna egy lépcsőfok, (összenyomni az egész technológiát egy kisebb helyre) amit a két partnere (Bergger, Filmotec) is támogatott volna anyagilag bizonyos feltételek (átvilágítás) esetén. Dehát a telekárak jó magasra nőttek Vác azon részén, az analóg fotópiac meg bizonytalan...

Hajdani anyacége, a Kodak is hasonló nyavalyában szenved, erről írt  a "The Buffalo News":

Kodak quickly shrinks its Rochester campus.  (A Kodak gyorsan zsugorodik a Rochesteri telephelyen.)
By Ben Dobbin - ASSOCIATED PRESS Updated: 10/01/07 6:50 AM

Az 1891-ben alapított Kodak még egy évtizede 1600 acre (~6,5 km²) területűre bővült, a digitális korszak kb. négy évnyi őrjöngése folytán  700 acre-re (~2,8 km²) ment össze.

A Kodak telephelyei rochesterben a Google térképén.
Az "A" jelű az Eastman Kodak Company - http://www.kodak.com
343 State St, Rochester - (585) 724-4000
   A "B" jelű az Eastman Kodak Company: Flight Servs - http://maps.google.com
1205 Scottsville Rd, Rochester - (585) 724-4739
A "C" jelű a  Kodak Park School - http://www.rcsdk12.org
279 Ridge Rd W, Rochester - (585) 254-4472

A gyárak, ahol  generációkon keresztül  gyártották a film, papír és kémiai fotóanyagokat gyorsan tünedeznek el. Három épületet robbantottak fel, hogy eladhassanak 330 acre  (~1,3 km²) területet befektetőknek, egy nagy (2.1 million-square-foot ~195000 m²) raktárépület céljára. (A Forte is területet adott el az utolsó előtti válságánál, hogy kifizessen adósságokat.)

A Kodak főépülete 1892-ben.
 (A http://www.rochester.edu/pr/ Review/V66N4/inrev09.html lapról linkelve, a kép a  Kodak Historical Collection #003/Department of Rare Books and Special Collections tulajdona.)

-

2006 -ra,  elöjelzések szerint az USA háztartások 67 %-a rendelkezik/zett digitális kamerával. Az InfoTrends nevű piackutató cég adatai alapján 2002-ben még csak 20%-uk birtokolt ilyet.

Megszerzendő a szükséges profitot --a hagyományos üzletág bukásának korában-- a Kodak keményen ráhajtott a jövedelmezőbb filmfajták gyártására, túlélendő a 126 év legfájdalmasabb időszakát.

A hajdani, összesen több mint 200 ezer dolgozóból 34 ezer maradt. A Rochesteri gyárban kevesebb mint 10 ezer itt, 1983-ban még 60,4 ezer volt. Az 1990-es évekbéli, 212 épületből kb. 100 maradt mostanára.

A Kodak légifényképen, levlap, jobb időkből.

(A http://www.the2buds.com/pc/ny/NY_0073.jpg lapról linkelve)

 Megjelent a Rundbrief Fotografie 2007/3 száma (persze már az idei előző kettőről se írtam semmit, meg az is megérne egy beírást, hogy mi ez a lap -- lásd még: a "haleszidőmmajd" duma. Addig is: ez a --tudomásom szerint-- egyetlen európai periodika ami azzal a témával is foglalkozik, mint amivel a blogom meg a weblapom is.)

Itt van a mostani szám tartalma (németül, mert főleg az a lap nyelve):

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf55.htm

Ezek a témábavágó cikkek:

Von Fakes, Reprints, Repros und Neueditionen ... (Klaus Pollmeier)

Klaus Pollmeier az egyik specialitásáról, a histórikus negatívokról készítendő, mai reprintek kérdéséről ír a szerkesztőségi (vezér?) cikkben.

Entwicklung einer Konsolidierungstechnik für Silbergelatineabzüge: Die Konservierung eines wasser- und schimmelgeschädigten Fotografiebestandes der Gedenkstätte Buchenwald / Development of a Consolidation Technique for Silver Gelatin Photographs: The Conservation of Water and Mould Damaged Photographs at the Buchenwald Memorial. (Ina Jochumsen, Regina Schneller, Andrea Pataki, Gerhard Banik, Jiuan-Jiuan Chen)

A víz által károsított, zselatin-ezüst kópiák konzerváló kezeléséről szól az írás. A szerzők aerosolos módszerekkel stabilizálják a rothadó zselatin által leépülő képréteget. Az aerosol zselatinoldatot (1%), methyl cellulózt (0.5%) és funorit tartalmaz. A képeket előzőleg vízteleníteni kell, erre 30%-os etanolt és GORE-TEX ® szendvicset alkalmaznak. Az így konszolidált fotókat papír tartókban tárolják.

Akkor még az előző számrol is egy rövidet. Tartalom:

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf54.htm

Az idetartozó írás:

Die Beständigkeit digitaler Druckmedien: Materialien, Testverfahren, Schadensquellen, Lagerung /The Stability of Digital Print Media: Materials, Testing Procedures, Sources of Deterioration, Storage (Rita Hofmann)

Rita Hoffmann, az Ilford kutatólabor munkatársa, a (festéksugaras, festék szublimációs és elektrofotográfiai) nyomtatókkal  előállított fotók tartósságával kapcsolatos kutatási eredményekről ír benne. Nevezetesen a színezékek és a papír szerepéről a nyomat öregedésében. Érdekes adalék a Wilhelm és kópiafakulás.2007. május 7. című bejegyzésben ismertetett cikkekhez.

Na ezen a beíráson még dolgozni kell...