Jesszus mióta nem írtam blogot. Idő-, energiahiány, vénülés, egyebek..

Az offtopic thread: Mámegin rekord: Gursky Rhein II. című, 1999-es, 185 x 364 cm-es, Diasecben tálalt chromogenic (hagyományos színes anyagú, de persze digitális eredetiről is lehet), számozott, 6 példányos kibocsátású adag 1 számú printjét, a Christie's nov. 8.-i, New York-i aukcióján 4 338 500 $-ért vitték el. (980 501 000 Ft 226HUF/USD-vel.) Az alábbi linken a kép látható a Christie's lapján. Persze megint képzőművészeti aukción sikerült fotórekordni (mint az utóbbi idők összes fotórekordere). A legtöbbet amúgy ($43,202,500) Roy Lichtenstein festményéért adták.

http://www.christies.com/lotfinder/andreas-gursky-rhein-ii/5496716/lot...

-
Restaurátor konferencia: XXXVI. Nemzetközi Restaurátor Konferencia, Budapest
2011 november 9-11. Nemzeti Múzeum díszterme.

1 fotóvonatkozású előadás volt: Kovács Péter, (Boteh Bt. - Esztergom)
Fotókonzerválási kurzus és tanítási módszertan a firenzei Alinari Intézetnél;
Collotype-nyomda bemutatásával. Az ifju kollega beíratkozott egy kurzusra a fenti ntézménynél és elmesélte, hogy mindenkivel egyedileg a meglévő ismeretei és érdeklődési iránya figyelembevételével foglalkoznak és mindehhez rengeteg  anyagot tudnak mutatni. Na ja, 1852-ben kezdett a cég (akkor még mint fényképészet, a gyűjtemény későbbi de azért onnan datálják: www.alinari.it/materiale/alinari_DIGIMARC.pdf ).  Amúgy egy működő fénnyomó műhelyük is van , életben tartva a XIX. szd. végének legnépszerűbb fotomechanikai eljárását. Mivel üzleti alapon működnek kevésbé szenvednek a hozzávalók hiányától mint a kincstári intézmények de cserébe oplyasmire is vállalkoznak (retusálásilag pl.)  ami etikailag legalábbis vitatható, dehát az ügyfél parancsol....
Bár több fotóvonatkozású előadás nem volt, de jó pár nem destruktív hi-tech vizsgálati, kezelési eljárásról esett szó (rádásul többnyire természettudósok elővezetésében) melyek egy része már a minálunk is hozzáférhető (persze ha van keret rá). Igy például: hordozható XRF ((Végvári Zsófia, TONDO SP1 Kft), lézeres tisztítás (Márton Zsuzsanna – Kisapáti Ivett, PTE Fizikai Intézet), röntgenspektrometria különböző eszközei (Dr. Tóth Attila Lajos, MTA, MFA),  gamma sugaras károsítóirtás (Corneliu Ponta, National Institute of Physic and Nuclear Engineering és Mesterházy Dávid – Kovács András, Izotóp Kutató Intézet, Budapest), stb. mely technikák fotóműtárgyakra is alkalmazhatóak.
Volt egy előadás a korszerű LED-es világítóeszközökről itt az előadó szerint már teljesen UV és infravörös kibocsátás mentes és a normál fehér fény színösszetételét 90-valahány százalékban megközelítő termékekről számoltak be (bár kibocsátási spektrumgörbét egyet se mutattak). Az előadó elmondta viszont, hogy a nagy energia megtakarítás és egyéb gazdságossági szempontok miatt  pl. a National Portrait Gallery-ben is átálltak ezekre a fényforrásokra. (Farkas János, 3F Project).
A program: http://www.allomanyvedelem.hu/​userfiles/files/11Nemztkonf_pr​(1).pdf

A Getty-ben Dusan Stulik már az alternatív fotográfiai darabokra is kiterjesztette spektrométeres vizsgálatait erről van egy angol nyelvű írása az alternativephotography.com-on. Megérne valamit fordítani is belőle ide de most nem megy, tán később.

Alternative process photography and science meet at the Getty
Writers / Dr. Dusan Stulik and Art Kaplan at the Getty Conservation Institute
Photography / Dusan Stulik, Susie Clark

A végére egy kis csemege: régi fotográfusokat ábrázoló fényképek az http://www.antiquecameras.net/ -en.

http://www.antiquecameras.net/photographers18601900.html

Van még pár ilyen, de azt legközelebb. (Remélem.)

Linkek: (most a szövegben vannak)


A fénnyomás és egyebek elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.

***
Cindy Sherman, új árrekord, már nem a Prince a legdrágább. Aukciológia.

Már a Gurskyt is lenyomták. De jön fel a Medvegyev. Árrekordológia.

Edward Steichen fotó 2.9 millió dollárért

Gursky másodikra (másodikkal) lenyomta Steichent.

Meg minden az "fotoaukció" kulcszónál, ami az oldalsávban klikkelhető

***

Stulik & Co. nálunk is.

Stulik és a barit. Vintázsbuktatás.

Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.

A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más...

Megint csak késésben vagyok, de ez már ilyen.

Volt egy nemzetközi konferencia dagerrotip ügyben a Nemzeti Múzeumban 2011. február 25-26.-án. A téma az európai dagerrotip adatbázis volt amit a Nederlands Fotomuseum (Rotterdam) főkonzervátora Herman Maes hajt évek óta és ennek jegyében már létrehozták a www.daguerreobase.org honlapot ahol több múzeum dagerrotípiái szerepelnek elég részletes adatolással és képekkel. A projektre pályázaton szeretnének pénzt nyerni az EU-tól ami már egyszer nem sikerült nekik. Mikor az első ilyen próbálkozásukról hallottam elég lelkes lettem mivel 1989-óta hajtogatom egy magyar változat szükségességét és csináltam is egy kb. 90 darabos technikai adatbázist különféle hazai gyűjteményekben szereplő dagokról. Mondjuk közelről nézve a jelenlegi változat nem annyira lelkesítő. Egyrészt az EU-s pénzből nem az egyes országok dagerrotípiáinak adatfeldolgozásával járó költségeket fedeznék (abból indulnak ki, hogy arra már úgyis van nekik, de ez itt a Lajtától keletre nem így van, meg másutt se biztosan, különösen a 2008-as gazdasági válság óta), hanem csak a már meglévő adatok és képek bedolgozását az Europeanán felálló rendszerbe. Ráadásul a felvehető szempontokat abban a rendszerben erősen redukálni kéne, így tudományosan majdnem semmi haszna se lenne a dolognak. Ez jó nagy marhaság de nem a projekt tervezői miatt van így, hanem az EU csak ilyesmiket hajlandó támogatni (ha egyáltalán). Kisebb gond, hogy az európai hozzáadott érték követelménye miatt kérdéses hogy a gyűjteményekben tanyázó számos amerikai dagerrotípia  bekerülhetne e a rendszerbe.

klikk a képre

Ami érdekesebb volt, hogy több ország (osztrák, belga, holland, dán, luxemburgi, olasz és norvég) konzervátorai és muzeológusai is részt vettek az eseményen gyűjteményeiket bemutató előadásokkal. Többek között kiderült, hogy miközben Magyarországon összesen egy magyarországi dagerrotip tájkép van közgyűjteményben (az is erősen oxidált) addig az Albertina gyűjteményében számos jó állapotú ilyen témájú darab található...  Az egyik magyar előadást a dagerrotipek konzerválásának magyarországi történetéről  felraktam a honlapra. Az eseményről  Ormos József  fotói a Picasan láthatóak.

Más:

Két dagerrotip ügye is vitákat váltott ki a szakmában mostanság. Wladyslaw Zuchowski, egy Gdańsk-i fotográfus és galériás decemberben, Skóciában egy magántulajdonostól vett egy dagerrotipet ami az üvege alatt lévő felirat szerint Chopin-t ábrázolja. A képen egy fekvő, vélhetőleg halott férfi arcát látni. Szerepel rajta Louis Auguste Bisson fotográfus neve aki egy másik dagerrotipet készített Chopin-ról (már van két ismert kép, ez lenne a harmadik) A szakértők kételkednek a képpel kapcsolatosan, Alicja Knast, a varsói Frederic Chopin múzeum kurátora szerint nincs adat róla, hogy ilyen kép készült volna róla a halálos ágyán pedig elég részletes leírások maradtak az akkor történtekről, úgyhogy egy dagerrotip készítése, ami elég vacakolós volt feltűnhetett volna. Malgorzata Grabczewska, a párizsi Polish Library fotószakértője szerint Bisson sose írta rá a nevét vagy a dátumot az általa készített fotókra, úgyhogy ha ilyen pecsét van a dagon az vélhetőleg hamis.

Az állítólagos Chopin dagerrotip az Artdaily oldalán.
A http://www.artdaily.org/index.asp?int_sec=2&int_new=45628 címről linkelve

A másikat az Ebayon vették amiben szintén egy (ráadásul géppel írt) cetli van az üveg alatt miszerint a kép C. L. Dodgson-t ábrázolná Christ Church-ben 1858-ban (aki amúgy Lewis Carroll, írói álnevén és ezenkívül matematikus, fotográfus, stb.). A tokon szerepel, hogy  Claudet, Adelaide Gallery-jében készült a kép ami 1841 és 1847 között működött úgyhogy 1858-ban nem készülhetett, ráadásul akkor már nemigen dagerrotipizáltak Angliában. Az már csak hab a tortán, hogy nem is hasonlít. Mindenesetre így sikerült a Claudet dagok átlagosan 300 GBP-s ára helyett 3300 GBP-ért eladni tavaly május 13.-án.

Az állítólagos Dogson dag.
A kép az http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/ebay-and-c-l-dodgson-a- oldalról linkelve.

Érdekes, hogy az embereket mennyire el tudja varázsolni egy-két felirat anélkül, hogy tudnák mennyire hiteles. (Mondjuk ha vesszük, hogy a korai magyar fototörténetről szóló szakirodalmunk egy része, amúgy hozzánemértő korabeli újságírók szövegeire épül számos kérdésben, hát mi se jártunk jobban.)

---------

Linkek:

Dagerrotípiákról tanácskoztak a Nemzeti Múzeumban
http://www.hnm.hu/hu/progr/EventCalendar.php?y=2011&m=3&d=2

Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26. Ormos József fotói a Picasan:
https://picasaweb.google.com/lh/sredir?uname=....

Short History of the Daguerreotype Conservation in Hungary
Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26.
http://archfoto.atspace.com/dagtoren.html

A magyarországi dagerrotip konzerválás rövid története
Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26.
http://archfoto.atspace.com/dagtor.html.

Daguerreobase.org Nederlands Fotomuseum, Rotterdam:
http://www.daguerreobase.org

Experts Debate on Authenticity of Probable Third Known Photograph of Chopin:
http://www.artdaily.org/index.asp?int_sec=2&int_new=45628

Chopin 1846 daguerreotype.JPG Wikipédia (az egyik a már ismert 2 közül):
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Chopin_1846_daguerreotype.JPG

Attribution and a daguerreotype labelled C L Dodgson [Lewis Carroll]:
http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/ebay-and-c-l-dodgson-a

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

Néhány régebbi bejegyzés a dagerrotípia témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.

Egy kis ünnepe volt most a lelkes fototechnikatörténeti őrülteknek. (Nekem nem annyira, mert nem tudtam elmenni.) A bradfordi (Anglia) National Media Museum és a Getty Conservation Institute (USA) rendezésében október 13.- 14. között rendezett Niepce in England cimű konferencia révén. Ebben a beírásban a nyilvánosságra került anyagokat linkelem be (folyamatosan, ahogy találok ujabbakat, ha találok).

Az előadók:
Philippa Wright, Curator of Photographs, National Media Museum
Larry Schaaf, Independent Photo historian
Pamela Roberts, Independent Photo Historian
Grant Romer, Independent Photo Historian
Art Kaplan, Scientist, Getty Conservation Institute
Dr, Dusan Stulik, Senior Scientist, Getty Conservation Institute
Colin Harding, Curator of Photographic Technology, National Media Museum
Philip Gilhooley, Independent Fingerprint Consultant and Lecturer in Forensic Science, Liverpool John Moores University
Peter Bower, Forensic Paper Historian
Roy Flukinger, Senior Research Curator of Photography, Harry Ransom Centre, University of Texas
Barbara Brown, Head of Photograph Conservation, Harry Ransom Center, University of Texas
Isabella Kocum, Frame Conservator, National Gallery
Susie Clark, Independent Photographic and Paper Conservator

Az előadások kivonatai és az előadók életrajzai:

http://www.nationalmediamuseum.org.uk/Photography/niepceinengland-bio.asp#pr

Egy video amiben Niépce három híres korai (későbbi nyomtatóeljárások alapjául szolgáló felfedezésének, a heliográfiának technikájával készült) darabját vizsgálják. Látható benne, hogy müxik a nem destruktív, mobil, röntgen spektroszkóp, meg  Niépce ujjnyomata...

http://www.youtube.com/watch?v=zlLnvAW0PNA

Csakhogy ne essek ki a stílusomból: nemcsak fémlapra készült kísérleti darabokat hagyott az utókorra Niépce, de az egyetlen ismert üveghordozós darabot viszont a XX. század elején egy szakember jól összetörte...

Linkek:

Historikus technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

175 éves a negatív. Vagy ilyesmi.

Linkajánló

A Fotoposton jelent meg két kritika magyar kortárs alternatív fotográfusokról:

A webkamera domesztikálása, avagy csipketerítő a tévékészüléken címmel
Hermann Gábor, Full Screen Mode c. anyagáról, ahol a digitális médiából jövő képeket értelmezte a szerző cianotípiás fotóin.

Belül nincs semmi címmel
Trembeczki Péter „Salted Youtube Print (2008-2009)” című fotósorozatáról ahol valamennyire hasonló stratégiájú, de sópapíron megjelenített képekről esik szó.

Más:

1839-es dagerrotip kamera Girouxtól, Bécsben, aukción. c bejegyzésben szereplő kamera 732,000  EUR áron kelt el május 29.-én (210 084 000 HUF 287-es árfolyamon,  jó nagy malacpersely kell összespórolni.)

A  következő eseménynaptárban lesz egy  kiállítás egy Ben Nixon nevű, nedves kollódiumos eljárással dolgozó fotográfustól, és egy Exposed: Today’s Photography/Yesterday’s Technology című kollektív kiállítás, ahol szintén az alternatív technikákat (is) használó kortárs fotográfusok szerepelnek.

Sajnos nem tudtam mostanában sokat foglalkozni a bloggal, így a tervezett szerzőbemutatások csúsznak még valameddig. Érdekesebb hírt meg nem találtam bár lehet, hogy nem kerestem eléggé.

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html

Az altfoto lista, ahol az alternatív fotográfiai technikák művelői cserélnek eszmét, 1994 márciusában indult, Steve Avery listagazdával, az unsw.edu.au ausztráliai egyetemi szerveren. Pár év múlva, mikor Steve állást változtatott a lista átkerült a kanadai University of Saskatchewan szerverére és azóta Gordon J. Holtslander gondozta. Most az ő állása megszűnt, így a lista is ki lesz rúgva a műintézetből.

Volt már ilyen. Mikor az internet elődje kikerült a katonaság felügyelete alól, leginkább az egyetemeken kezdett civil életet élni, de akkor még privát felhasználás valameddig nem nagyon volt. Ezért a korai időkben induló listák ( a 90-es évek még ilyennek számít) szinte kivétel nélkül egyetemi szájtokon működtek. Annak idején az altfotó téma is még újdonság volt, nem volt iskolai tananyag vagy önálló szakterület, így a lista is egészen más tematikával foglalkozó egyetemek, egy privátként érdeklődő munkatársa révén indult és így addig tartott a legitimitása amíg az adott személy ott volt állásban. Vagy addig se. A Photohistory listát példul azért rúgták ki, mert a munkakörükkel össze nem függő témával foglalkozni az adott intézményben maszekolásnak számított.

Mióta a Yahoo megindította a felhasználók számára ingyenes (reklámokból finanszírozott) és az egyetemi rendszerekhez képest általában több technikai lehetőséget adó levelezőlista szolgáltatását, a kirúgott és a később induló, hasonló tematikájú listák rendszerint itt találtak otthont. Mára azonban megváltozott a világ.

Bár most, mióta a válság pszichózis őrjöngése belendült, egyre több listát, szájtot rúgnak ki az egyetemi szerverekről, olyat is ami tematikailag az intézményhez kötődik. A folyamat révén felerősödött kapitalizmus ellenes hangulatban a Yahoo/Google ilyen szolgáltatása már közel sem olyan népszerű. Az altfoto lista tagjai, a "hogyan tovább" vitában, nem kevés indulattal leszavazták az amúgy kézenfekvő és egyszerűen menedzselhető Yahoo/Google rendszeren való folytatást, féltve az alternatívitást a mainstream gazdasági képződmények ördögi befolyásától, és inkább fapados és valamely nonprofit szervezet/személy által birtokolt szerverre való bekunyerálódást választanának, ennek összes bizonytalanságával macerájával és egyéb problémáival. Azért a Yahoo-n kreált valaki egy biztonsági helyet, nehogy két szék közül a pad alá essenek.

Én elmaradott keleteurópai meg persze a Yahoot javasoltam, mert még nem csapott meg eléggé a korszellem, aszt most mosakodhatok ... (Pedig istenbizony pl. a mi kis vadkeleti kapitalizmusunk, meg a többi szadista változat, nekem se a kedvencem.)

2009. 12. 08.

Megvan a lista új helye. Független. Működik.

Régebbi bejegyzések a témában:

Válság ide vagy oda: feltámadt a CoOL.

Válság ide is: megszűnik a CoOL

Linkek:

ARCHALTFOTOKONZERV Linkek/Levelező Listák:
http://archfoto.atspace.com/altfotolink2.html#Level

A választékban több mint 20 féle histórikus eljárás, például ambro- és ferrotípia is szerepel. Képes továbbá 18 féle ismert fekete-fehér filmtípus megjelenésének emulálására és különféle szemcseszerkezetek generálására a képen...

Kitört a kölcsönhatás az alternatív/histórikus és a hi-tech módszerek között.

Linkek:


Silver Efex Pro, a gyártó honlapján
http://www.niksoftware.com/silverefexpro/en/entry.php

PRESS RELEASE: Showcases for Creating Powerful Black-and-White Images
http://www.imaging-resource.com/NEWS/1224876287.html

A "nagyok" aukcióit azért nem felejtem ki. Legfeljebb jó későn írok be róla, mint most pédául. (A többi meg a mindenkori eseménynaptárban leledzik, meg lehet nézni.)

-

PHOTOGRAPHS
20 Feb 2008, New York, Rockefeller Plaza
352 kép

Katalógus:
http://www.christies.com/LotFinder/lfsearch_coa/SearchResults.aspx?intSaleID=21580#-

Jó nagy névsorolvasás, híres képekkel.

-

Magyar vonatkozás:
Kertész, André (1894-1985) (14, szignált, reprint, híres képek is.)
Brassaï (1899-1984) (4, szignált, reprint, híres képek.)
Capa, Robert (1913-1954) (1, szignált, Hemingway portré.)
A Kertésznél vicces, hogy ugyanannak a képnek két példánya is szerepel, eltérő címen és árbecsléssel:

André Kertész: Cirkusz. 1920, Budapest. Zselatin ezüst, reprint. szignált. (Lot 0274, 24.8 x 19.7cm; Lot 0024, 24.6 x 19.6cm). Cím: http://www.christies.com/lotfinder/lotfinderimages/d50382/d5038222x.jpg

-

Alternatív technikák:
Elég sok van, ráadásul modern felhasználás is. Albumin (3, Atget pl.), sópapír (Roger Fenton-nak tulajdonított), platino- palladiotípia (sok, modern is), heliogravűr (sok, pl. Stieglitz képek a "Camera Work" műmellékleteiből és modern is pl. Mapplethorpe), pigmentnyomat, többszínű, 1998-ból, egy Sarah Moon nevű divatfotóstól. Dye-Transfer is van pár (modern is), ez egy 1925 -ben kitalált módszer tartós(abb) színes pozitívképek készítésére.

Van még "Parmelian print" is de ez nem egy speciális technika, hanem Ansel Adams szólította e néven a zselatin-ezüst nagyítópapírjait, hogy sokkalta művészibb technikának tűnjenek... A kifejezést egy Jean Chambers Moore nevű újságíró találta ki neki egy 1927-es kritikájában. Azért megjegyzendő: elég speciális fotópapírfajtákat is használt (hja, akkor még ilyet is gyártottak) példul extravékony, Kodak Vitava Athena Parchment T-t.

Használják még a dye-bleach meghatározást is, ezalatt Cibachrome-féleségeket értenek, jóllehet ez egy régebbi technika neve (Utacolor, Vitachrom papírok, XX. szd. első harmada) de az egyrészt nem volt túl sikeres, másrészt jól elfelejtették és gondolom a legtöbb helyen nem is igen tudják agnoszkálni... (Én se.)

A műfényvilágítás bevezetése előtt (kb. az 1910-es évekig) általános volt a napfényműtermek alkalmazása a fényképészetben. Itt az egyik fal  (illetve a korai időkben a tető is) üvegablak volt. Előtte többrétegű (fényzáró, fényoszlató, színes) textilelemek voltak mozgathatók a kellő fényhatás elérése érdekében illetve fényvisszaverő és árnyékolólapokat is használtak.

A napfényműterem korszak elmúlása után ezek a műtermek  fogyatkozásnak, pusztulásnak indultak. Mifelénk csak az 1980-as - 90-es években kezdődött némi érdeklődés a megmaradt  épitmények megőrzése,  rekonstruálása, kiállítássá alakítása iránt. Ma már három ilyen is üzemel: Mai Manó Ház (Budapest, VI. Nagymező utca 20., a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház-ban) 1894-ben épült, jelen állapotában 1999-ben nyílt meg; az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényirda (Szentes) és a szegedi, 1892-ben megnyított, Széchenyi tér 2/a alatti napfényműterem.

De van például még létező, egykor használt napfényműterem a budapesti Irányi és Váci utcában is, sőt fotográfus által birtokolt a Király utcában, stb.

Erdélyben két megmaradt műterem ismert, a ma is működő székelyudvarhelyi Kováts-napfényműterem,  és a pár éve még szintén működő kézdivásárhelyi 40-es udvartér 3. szám alatt található Bogdán-féle képírda.

Ezt az utóbbit  újították most fel és nyitották meg  2007. november 18.-án. A helyi sajtó azt írja:

"A képírda megmentésében a legnagyobb szerepe Ráday Mihálynak volt, akinek a közbenjárására a Magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002-ben megvásárolta a Bogdán örökösöktől az épületet."
http://pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=604&Itemid=2

A műtermet felújítás után a helyi múzeumnak adományozták. (Meglepő manapság.)

A Magyar Televízió egyes csatornáján az "Unokáink sem fogják látni" soron következő adásában, filmriport is volt a dologról (de az mtv videotár oldalán még csak augusztusig van meg a műsor...):
 

2007. november 25. vasárnap m1 14.40
ismétlés: 2007. december 2. vasárnap m2 11.30
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=14577&offset=1



Linkek:


111 éves a Belvárosi Napfényműterem 2003.05.21.  - 2003.06.22.
http://www.muzeumok.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=1655&ID=288

Él a Bogdán-napfényműterem Kézdivásárhelyen 2007 november 19., hétfõ
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=4737

http://muterem.lap.hu/

Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen - A Kováts-napfényműterem száz éve 2007.03.20.  - 2007.09.30
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=4566&ID=62

Székelyudvarhelyről most a Néprajzi Múzeumba költözött
http://video.hirado.hu/videok/kulturhaz/20070321/kulturhaz_kiallitas_070321.wmv

 Megjelent a Rundbrief Fotografie 2007/3 száma (persze már az idei előző kettőről se írtam semmit, meg az is megérne egy beírást, hogy mi ez a lap -- lásd még: a "haleszidőmmajd" duma. Addig is: ez a --tudomásom szerint-- egyetlen európai periodika ami azzal a témával is foglalkozik, mint amivel a blogom meg a weblapom is.)

Itt van a mostani szám tartalma (németül, mert főleg az a lap nyelve):

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf55.htm

Ezek a témábavágó cikkek:

Von Fakes, Reprints, Repros und Neueditionen ... (Klaus Pollmeier)

Klaus Pollmeier az egyik specialitásáról, a histórikus negatívokról készítendő, mai reprintek kérdéséről ír a szerkesztőségi (vezér?) cikkben.

Entwicklung einer Konsolidierungstechnik für Silbergelatineabzüge: Die Konservierung eines wasser- und schimmelgeschädigten Fotografiebestandes der Gedenkstätte Buchenwald / Development of a Consolidation Technique for Silver Gelatin Photographs: The Conservation of Water and Mould Damaged Photographs at the Buchenwald Memorial. (Ina Jochumsen, Regina Schneller, Andrea Pataki, Gerhard Banik, Jiuan-Jiuan Chen)

A víz által károsított, zselatin-ezüst kópiák konzerváló kezeléséről szól az írás. A szerzők aerosolos módszerekkel stabilizálják a rothadó zselatin által leépülő képréteget. Az aerosol zselatinoldatot (1%), methyl cellulózt (0.5%) és funorit tartalmaz. A képeket előzőleg vízteleníteni kell, erre 30%-os etanolt és GORE-TEX ® szendvicset alkalmaznak. Az így konszolidált fotókat papír tartókban tárolják.

Akkor még az előző számrol is egy rövidet. Tartalom:

http://www.rundbrief-fotografie.de/nf54.htm

Az idetartozó írás:

Die Beständigkeit digitaler Druckmedien: Materialien, Testverfahren, Schadensquellen, Lagerung /The Stability of Digital Print Media: Materials, Testing Procedures, Sources of Deterioration, Storage (Rita Hofmann)

Rita Hoffmann, az Ilford kutatólabor munkatársa, a (festéksugaras, festék szublimációs és elektrofotográfiai) nyomtatókkal  előállított fotók tartósságával kapcsolatos kutatási eredményekről ír benne. Nevezetesen a színezékek és a papír szerepéről a nyomat öregedésében. Érdekes adalék a Wilhelm és kópiafakulás.2007. május 7. című bejegyzésben ismertetett cikkekhez.

Na ezen a beíráson még dolgozni kell...

frissítve: 2007. 08. 30. / 2008. 02. 15. 

Némi hőségszünet után visszatérek a blogolódáshoz. Egy két olyan  
-- közben  kissé állottá vált -- hírrel mint példul ez is amit a: http://index.hu/tech/blog/2007/08/07/elkeszult_a_vilag_legnagyobb_fenykepe oldal már learatott. Itt most csak az ottani kissé újságírós tálalás szakmai változatát kívánnám előállítani. Ja meg az eset különben is több mint egy éves (2006 július elejei).

Annyi aktualitás van a dologban, hogy a szóbanforgó képet 2007. szeptember 4.-én állítják ki, a  pasadenai Art Center College of Design előcsarnokában.

Adva volt egy forgalomból kivont katonai reptér Kaliforniában (Marine Corps Air Station El Toro, Irvine, CA), és egy projekt (www.legacyphotoproject.com.), ami ennek a lerombolása és másféle építészeti felhasználása előtt volt hivatva dokumentálni a helyszínt. Ennek keretében jutott eszükbe, hogy az egyik hangárt camera obscurává alakítva lefényképezzék vele a tájat egy kellőképpen óriási felületre.

A hangár  kamerásítása sok munkát, anyagot igényelt, hogy a fény csak a megfelelő helyen jöhessen be el kellett tömni a különböző réseket illetve fekete festékkel a káros reflexiókat csökkenteni. Jó sok kellett: 40 db fekete festék spray, 24000 négyzetláb fekete, épitészeti vízzáró anyag  (1 négyzetláb = 929,01 cm² ) és 5900 liter tömítő hab meg kb. 2,5 km fekete ragasztószalag.

A felvevőanyag készítésénél a Németországból rendelt, 10x34 méteres muszlint zselatinnal enyvezték, majd 80 liter, Liquid Light márkanevű zselatin-ezüsthalogenid alapú felönhető emulzióval kenték be (kézzel, ecsettel) érzékenyítés céljából, sötétkamralámpák fényénél. (A Liquid Light vörös, narancssárga, stb lámpánál kezelhető, mivel színérzékenysége a fotópapírokéhoz hasonló. Ráadásul érzékenysége csak a száradás után nő meg addig alacsony.)

A 6 mm-es lukat a bejáratra készítették. Lencsét nem raktak bele. A fényérzékeny muszlint seregnyi önkéntes segitségével fémvázra feszítették. Az expozícióra  másnap, 2006  július 8.-án 11 órakor került sor. Időtartama 35 perc volt. Ezután még aznap előhívták. 34,74 m x 10,66 m és 15,24 cm mély, vinil medencéket használtak hozzá, aminek a falait faszerkezettel támasztották meg. 2271 liter normál fekete-fehér előhívó és 4542 liter fixír kellett hozzá. A mosást két, 10,5 cm átmérőjű tűzoltócsőből oldották meg, amelyek több mint 3400 liter/perc-nyi vizet szolgáltattak.Az előhívás 5, a fixálás 10, a mosás kb. 45 percig tartott.  

A felső képen látható (negatív) eredetit az alsó képen pozitívba és fekete-fehérbe forgattam. Így látható, hogy a projectnek nem a képminőség a leglátványosabb eredménye.

 Valami ilyesminek kéne látszani a képen...  

Képek a http://hybserge.blogspot.com/-ról

 A kamera képe

 A Legacy Project művészei:
Jerry Burchfield, Mark Chamberlain, Rob Johnson, Jacques Garnier, Douglas McCulloh, Clayton Spada.

Linkek:

The Great Picture (Video)

http://index.hu/tech/blog/2007/08/07/elkeszult_a_vilag_legnagyobb_fenykepe#comments
http://www.legacyphotoproject.com/.
http://www.freestylephoto.biz/legacy_project.php?p=fact
"Pinhole" photo could be world's largest
Guinness: World's Largest Photo
Guinness: World's Largest Photo
The World's Largest Photo and The World's Largest Camera
Liquid Light

A lyukkamera (camera obscura)
http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Feny/page311.htm

Camera obscura A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Camera_obscura

A sötétkamra (camera obscura)
http://metal.elte.hu/~phexp/doc/geo/h2s2.htm

Camera obscurát csinálni.
http://www.c3.hu/scca/butterfly/mrelics_diak/simul/magcam.html

camera obscura - Fórum
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=180&na_step=30&t=9080298&na_order=

A Camera Obscura elkészítése és használata
http://www.terasz.hu/terasz.php?id=enciklopedia&os_id=7703&menu=1&k=1&gyoker=29&page=belso

Vékás Magdolna, 2007. május  26-27. 11.00-16.00, a Mai Manó Házban (1065 Budapest, Nagymező u. 20.) argentotípia, cianotípia, sópapír és albumin workshopot rendez. Max 10 fő / 1400 Ft.  A Mai Manó-s honlap szerint már betelt a létszám.

Jelentkezés személyesen (ugyanott) a könyvtárban  lehetséges.

Infók még:  laszlo.baki@maimano.hu   +36 1 473-2660

Vékás az Artportalon

Vékás az Origón

Vékás képek az ateliers.hu-n

 Július 19-20.-án  a Stuttgart-i, Staatliche Akademie der Bildenden Künste, Konservierung Neuer Medien und Digitale Information nevű részlegében, a  France Scully-Osterman és Mark Osterman duett, nedves kollódiumos eljárás foglalkozást tart, az ambrotipiát is beleértve. Ebben a dologban valószínűleg ők a legjobbak mostanság.

 A kortárs művészet szemponjából is igyekeznek képbe helyezni ezt a technikát, például mint a gyártóktól való függetlenség egy lehetőségét (főleg most, hogy analóg gyártók lassan nem is lesznek). Az eset 300 euróba kerül anyaggal együtt. Jelentkezni e-mailban  vagy a +49 (0)711-28440-225 faxszámon lehet. Max 10 fő fér bele.

 Minthogy ők amerikaiak, általában jóval messzebb szoktak workshopni. (Június 30 - július 1.-ig Rochester-ben fognak, Master's Class: Negatives címmel). Július 27-28.-án viszont Berlinben (Fachhochschule für Technik und Wirtschaft) csinálják, ezügyben  Prof. Martin Koerber -nél lehet érdelődni: e-mail. 

Link még:
http://www.fotografie-studium.de/ambrotypie/

 

Mark Osterman: Hesitation.  Egész lemezes, színezett, rubint ambrotípia, 2005

(A http://www.mediaconservation.abk-stuttgart.de/index-Dateien/Osterman.htm oldaláról linkelve)

 Ugyanott (mármint Stuttgart-ban), június 21.-én 18:00 h -kor, James M. Reilly, az Image Permanence Institute (IPI), Rochester, USA, igazgatója tart előadást a fotográfiai megelőző konzerválásról és más médiumokéról is. Ez viszont ingyenes, jelentkezni e-mailban  lehet. Kellő érdeklődés esetén egy kétnapos továbbképzést is tart.

 Ez az IPI a legnagyobb tekintéllyel (és ennek megfelelően kb. a legerősebb ellenzői táborral) bíró kutatóintézet a fotokonzerválás témakörében. A  legtöbb nemzetközi szabványt (ISO) e területen az ő közremüködésükkel dolgozták ki. Más hasonló dolgokban is meghatározó a szerepük, például ilyen, az általuk konstruált PAT teszt, vagy a konzerváló színezésben, a szelén trónfosztása a poliszulfid javára.

 Helyileg Rochester-ben vannak ahol a Kodak, és pesze időnként lázasan tiltakoznak ellene, hogy valamely közeli viszonyban (függőség) lennének....

A programokról németül