Archaltfotokonzerv
Történeti és/vagy alternativ fototechnikák, fotokonzerválás és minden ami ezzel kapcsolatos: hírek, események, kiállítások, tanfolyamok, mittudomén. A http://archfoto.atspace.com -os honlapom melléklete aktualitásokról.

2007. november

Napfényműterem megnyitó 2007. november 18.-án. Kézdivásárhelyen.

A műfényvilágítás bevezetése előtt (kb. az 1910-es évekig) általános volt a napfényműtermek alkalmazása a fényképészetben. Itt az egyik fal  (illetve a korai időkben a tető is) üvegablak volt. Előtte többrétegű (fényzáró, fényoszlató, színes) textilelemek voltak mozgathatók a kellő fényhatás elérése érdekében illetve fényvisszaverő és árnyékolólapokat is használtak.

A napfényműterem korszak elmúlása után ezek a műtermek  fogyatkozásnak, pusztulásnak indultak. Mifelénk csak az 1980-as - 90-es években kezdődött némi érdeklődés a megmaradt  épitmények megőrzése,  rekonstruálása, kiállítássá alakítása iránt. Ma már három ilyen is üzemel:
Mai Manó Ház (Budapest, VI. Nagymező utca 20., a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház-ban) 1894-ben épült, jelen állapotában 1999-ben nyílt meg; az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényirda (Szentes) és a szegedi, 1892-ben megnyított, Széchenyi tér 2/a alatti napfényműterem.

De van például még létező, egykor használt napfényműterem a budapesti Irányi és Váci utcában is, sőt fotográfus által birtokolt a Király utcában, stb.

Erdélyben két megmaradt műterem ismert, a ma is működő
székelyudvarhelyi Kováts-napfényműterem,  és a pár éve még szintén működő kézdivásárhelyi 40-es udvartér 3. szám alatt található Bogdán-féle képírda.

Ezt az utóbbit  újították most fel és nyitották meg  2007. november 18.-án. A helyi sajtó azt írja:

"A képírda megmentésében a legnagyobb szerepe Ráday Mihálynak volt, akinek a közbenjárására a Magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002-ben megvásárolta a Bogdán örökösöktől az épületet."
http://pluszportal.ro/web/index.php?option=com_content&task=view&id=604&Itemid=2

A műtermet felújítás után a helyi múzeumnak adományozták. (Meglepő manapság.)

A Magyar Televízió egyes csatornáján az "Unokáink sem fogják látni" soron következő adásában, filmriport is volt a dologról (de az mtv videotár oldalán még csak augusztusig van meg a műsor...):
 

2007. november 25. vasárnap m1 14.40
ismétlés: 2007. december 2. vasárnap m2 11.30
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=14577&offset=1



Linkek:


111 éves a Belvárosi Napfényműterem
2003.05.21.  - 2003.06.22.
http://www.muzeumok.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=1655&ID=288

Él a Bogdán-napfényműterem Kézdivásárhelyen
2007 november 19., hétfõ
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=4737

http://muterem.lap.hu/

Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen - A Kováts-napfényműterem száz éve 2007.03.20.  - 2007.09.30
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=4566&ID=62

Székelyudvarhelyről most a Néprajzi Múzeumba költözött

http://video.hirado.hu/videok/kulturhaz/20070321/kulturhaz_kiallitas_070321.wmv


Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
http://www.maimano.hu/maimanohaz.html


Címkék: analog, fototortenet, kiallitas


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Mr Izu Butánban. Kortárs platinotípiák és pigmentnyomatok. Kiállítás New-York-ban.

Kenro Izu,  japán születésű (1949-), New-Yorkban élő fotográfus, "Bhutan, the Sacred Within" című kiállítása  november 2.-án nyílt meg a  Rubin Museum of Art-ban (New-York) és 2008. február 18-ig lesz nyitva.

 

Kenro Izu: Bhutan, The Sacred Within. Image Copyright © Kenro Izu-All Rights Reserved
Kenro Izu, “Druk #131″, Taksang Monastery, Paro, Bhutan 2003.
 Image Copyright © Kenro Izu-All Rights Reserved


Talán a nedveseljárás korabeli fényképészektől ihletve, 14 x 20 inch-es (~ 36 x 51 cm) képméretű és 300 font súlyú (~ 136 kg - valószínüleg a teljes felszereléssel együtt), direkt az ő számára készült, Deardorff kamerával járta Bután hegyeit 2002 és 2007 között. Az itt készült negatívjairól akvarellpapiron lévő platino/palladiotípiákat és  famentes alfa cellulóz papírra pigmentnyomatokat készített. Némelyik képét 36 x 52 inch-esre (~ 91 x 132 cm) nagyította (gondolom a negatívját), ezek vannak pigmentpapíron.

Forrás: A kamera

The Sacred & the Profound
The New York Sun

Karen Molloy - alt-photo-process lista

Linkek:

Kenro Izu bemutatja a platinotipia készítését (video):

http://www.pem.org/izu/movies/process.mov

Interjú a szerzővel (video):

http://www.pem.org/izu/movies/high_izu.mov  

-

Kenro Izu kamerája a Rubin Museum of Art kiállításán, 2005. Emily Davidow fotója. A kép a http://www.emilydavidow.com/ oldalról linkelve.

Címkék: analog, kiallitas, nemeseljaras


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.

 


Október 29.-én adta hírül a Getty konzerválda kutatásainak eredményét melyet a régóta gyanúba keveredett hillotípiák dolgában folytatott. A kutatás a Gettys fotokonzervátor, Dusan Stulik, nagy (infra és röntgen) spektroszkópiás fotótörténeti mítoszoszlató hadjáratának része. (Ld. korábbi bejegyzésem: A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más érdekességek

1850-ben Levi Hill tiszteletes Westkill-ben, New-York államban azt találta mondani, hogy felfedezte a színes fényképezést és színes dagerrotípiákat tud készíteni. Bár a dagerrotip korszaknak ez az év jelentette a vég kezdetét, de az első forgalomba kerülő és széleskörben használt színes felvételi anyag megjelenéséig még több mint fél évszázad volt hátra (Ld. korábbi bejegyzésem: 100 éves az Autochrome. Vagy 104. Vagy 103.  ) addig sokan, sokfélével próbálkoztak (például a magyar Veress Ferenc is a heliochromiával). Színes fénykép azért előbb is készült (Maxwell, 1861.) macerás módszerekkel és problematikus minőségben.

Hill mester igen titkolódzósnak bizonyult a know-how-ot illetően, ami ugyan nem volt szokatlan a feltalálóknál de mindenesetre gyanút keltett. 1933-ban, 62 Hillotypet vásárolt a Smithsonian intézet Hill unokaöccsétől, John Boggs Garrison-tól, ezeket a képeket vizsgálta meg a kutatócsoport.

Az eredmény az lett, hogy Hill zseni és feltaláló is volt, meg hazudós is. Végülis feltalált egy módszert amivel néhány valódi színt is tudott rögzíteni a dagerrotip lemezen, de az etetősebb látvány érdekében még pár színt festékkel (pigment) retusált hozzá. (Minden bizonnyal, másokhoz hasonlóan ő is a heliochromia módszerét használhatta - annak vannak ilyen problémái.) A fennmaradt 62 kép Hill háza körüli tájrészleteket és festményeket, litográfiákat ábrázol. (A statikus témák is a heliochromia mellett szólnak, mivel az alcsony érzékenységű anyag több órás, napos expozíciót igényelt.)


Hill írt egy könyvet is módszeréről 1856-ban, hogy-hogynem senki se tudta ennek alapján megismételni az eredményeit. Mint a spektroszkópiás anyagvizsgálatok megállapították, a könyvben felsorolt anyagok és komplikált módszerek közül jópárat nem is használt, a mű fő célja a ködösítés lehetett. (Ez is szokás volt, szinte minden korabeli szakkönyv technikaleírásában vannak átverős és hiányzó részek, az igazi módszereket többnyire csak pénzért árulták el vagy úgy se. Gisser Gyula, Székely Aladár segédje például azt mesélte egy interjúban, hogy retusálni úgy tanult meg, hogy orvul megleste a retusőrt munka közben...)

Az idézett közleményben a stáb összetételéről, a résztvevő intézményekről és különféle szakemberek nyilatkozatairól esik még szó...


Forrás:

THE SMITHSONIAN'S NATIONAL MUSEUM OF AMERICAN HISTORY, THE GETTY CONSERVATION INSTITUTE, AND THE GETTY FOUNDATION COLLABORATE TO UNRAVEL PHOTOGRAPHY'S MOST CONTROVERSIAL MYSTERY
Was the Inventor of the First Color Photograph a Genius, or a Fraud?
New Research Reveals the Answer to a Much-Debated 156 Year-Old Mystery. October 29, 2007

Corinne Dune: The Hillotypes Introduction (illusztrációkkal)
http://www.arp-geh.org/FileUpload_demo/Hillotypes.pdf

Samuel F. B. Morse levele, Levi-nél tett látogatásáról, 1851-ből, a "Daily Evening Transcript" -ből, 1 oldal Gary W. Ewer  Dagnews-eiből  http://www.daguerreian.org/resource/dagnews/06-17-96.html

 


Címkék: dagerrotip, fotokonzervalas, fototortenet, raktarozas, szakirodalom


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Aukció itt is. II. Fotóaukció a Kieselbach-nál, november 10.-én.

Jól elblicceltem egy pár, időközben lezajlott, fontosabb aukció kommentálását. Megideologizálás gyanánt azt tudnám elmondani, hogy próbálnám a blogban az érdemi szakmai információk túlsúlyát biztosítani a kereskedelmiekhez képest -- jobbhíján az utóbbiak visszafogásával. De a hazai, profibb változat (van többféle is már) esetét azért nem hagynám ki.

II. Fotóaukció
2007.11.10. 11:00 A KIESELBACH GALÉRIÁBAN
Kiállítás: 2007. október 30-november 9. naponta 10-18 óráig
2007. november 1-én és 2-án a galéria zárva tart.
Helyszín: Kieselbach Galéria, 1055 Budapest, Szt. István krt. 5.


122 kép. Online katalógus, majdnem mint mint a nagyoknál (jobb: szerzőnként is kigyűjti, rosszabb: nincs sok szó a kópiák eredetéről, penig fontos lehet abból a szempontból, hogy nem lopott vagy hamisított e.)

Alternatív/histórikus technikák:
Albumin, alboidin, brómolaj. Történeti fotóknál, kortárs felhasználás nincs.

Az anyag sokkal inkább (fotó)művészeti aukciós jellegű, kevésbé eklektikus mint a múltkori, ha úgytetszik szakszerűbbnek tűnik a válogatás (kevésbé dísztárgy- és régiségbolt jellegű). Kicsit provinciálissá teszi, hogy nemzetközi anyag vagy bárhol is "húzóképként" szerepeltethető "nagy dobás" nemigen látható benne -- bár van Kertész és Brassai is.

Lovich Antal (1853 - 1900) A budai rakpart építése a Lánchíd előtt, 1872
Lovich Antal (1853 - 1900) A budai rakpart építése a Lánchíd előtt, 1872 35×45,6 cm, Albumin (a 13. tétel)
A http://www.kieselbach.hu/m-19273
oldalról linkelve.

Technikameghatározások:
Megrekedtek a múltkori szinten (ld. bejegyzés) görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami zselatin-ezüst, az nagyítás -- mégha kontakt is. (Vagy valószínűleg az, például a 61-es Rónai portré szinte biztos, hogy kontaktmásolat, a régebbi műtermi portrék, reklámok egy része is feltehetőleg ugyancsak az.). A szokásos következetlenséggel ugyanezt az anyagot más néven illetik egy képnél (brómezüstzselatin, a 34. tételnél: KERNY A SZORGALMAS 1919). A "zselatinos ezüst nagyítás" is némely tételnél "ezüstnagyítás" -nak másutt meg csak "zselatinos nagyítás"-nak írva -- de gondolom ez véletlen. Mindenesetre a "nagyítás" szó mindenütt ott van pedig enélkül akár szakszerűbb is lehetne, mint például az angol nyelveben szokásos, "gelatin-silver" esetében...

Mindazonáltal -- ahogy már a múltkor is -- örülni lehet, hogy megindult nálunk is ennek a műfajnak, kultúrának a megteremtődése.


Címkék: fotoaukcio, nemeseljaras, piac


Megosztás Facebook megosztás

megosztom twitter-enTwitter megosztás

Facebook: "tetszik"


Powered by freeblog.hu