|
|
2007. május
Sotheby's. Londonban, május 29. Aukciológia.
Na, csak csemegézek belőle.
Alternatív, történeti eljárások:
Kortárs felhasználás itt se. Történeti itt is. A legtöbbért Alfred Stieglitz ismert képe, a Fifth Avenue télen című pigmentnyomat kelt el. (192 ezer font, kb. 71 millió forint.) Érdekessége, hogy ezt a kópiát a szerző Heinrich Kühn-nek ajándékozta, akiről épp a május 17.-i bejegyzésben esett szó. Amúgy volt még: dagerrotip, sópapír, (pl.:Fenton) albumin (pl.:Cameron, Atget), guminyomat (pl.:Puyo - megmaradt), pigmentyomat (pl.: Stieglitz, Sudek).
Alfred Stieglitz, 1864-1946 WINTER - FIFTH AVENUE (Fifth Avenue télen), 1893.
Vintázs. Pigmentnyomat, 38.7 x 28.8 cm
(A kép a Sotheby's oldaláról linkelve.)
Magyar vonatkozás:
Kertész, természetesen. Két adagban. Még Magyarországon készült képek is. A legdrágább (48000 GBP, kb.17,7 millió HUF-- 369-ével) igen érdekes eset, ez az egyik megrendezett csendélet, abból a sorozatából ami Ady párizsi színhelyeinek hangulatát kívánja érzékeltetni -- vagy huszonvalahány évvel később. (Magyar közgyűjteményben is van kópia belőle.) A többi, köztük híres darabok (Satiric Dancer, Melancholic Tulip, Distortion sorozat képei, stb.) jóval kevesebbért keltek el. Volt még Brassaï is (2 kép 3600 ill. 2400 GBP)
André Kertész: Ady költemény. 1934. Párizs.
Vintázs. Zselatin-ezüst, 23.6 x 17.6 cm.
(A kép a Sotheby's oldaláról linkelve.)
Egyebek:
A legtöbbet, kortárs szerző, Thomas Struth: Musée du Louvre I. című 1989-ben készült, színes képének, 1990-es printjéért fizették. (228 ezer GBP kb. 84 millió forint) Ő egyike a három német művésznek akik a legkapósabbak mostanság (Struth, Ruff, Gursky -- mindegyiküktől volt kép). A látszólag jelentéktelen múzeumi enteriőr, egy szisztematikus fényképsorozat része, mely a világ számos művészeti múzeumában készült és ugyanezzel a témával foglalkozik.
Thomas Struth, 1954- 'MUSÉE DU LOUVRE I, PARIS', 1989
C-print, 139 x 190.5 cm.
(A kép a Sotheby's oldaláról linkelve.)
Cartier-Bresson, kép több volt és a mindenféle hamisítási történetek ellenére vették. Bíznak a cégben? És persze, mint mindig, rengeteg régebbi és újabb híresség képei vannak az anyagban.
A többit a katalógusukban lelhetni - az is érdekes..
(Az egyes technikák elmagyarázása a Kisslexikonban. Mint rendesen. A Struth-ról édemes guglizni egyet mert sok szöveg van fenn erről a projektről.)
Linkek:
Alfred Stieglitz az artportalon
Roger Fenton a luminous-lint-en angolul
Julia Margaret Cameron a luminous-lint-en angolul
Eugène Atget a luminous-lint-en angolul
Émile Joachim Constant Puyo a MET lapján angolul
Heinrich Kühn a luminous-lint-en angolul
Josef Sudek a luminous-lint-en angolul
Henri Cartier-Bresson az Artportalon
Thomas Ruff a luminous-lint-en angolul
Thomas Struth a luminous-lint-en angolul
Andreas Gursky az Artportalon
Címkék: fotoaukcio, nemeseljaras, piac
Megosztás Facebook megosztás
 Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
XVI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2008
Kontakt - egy témábavágó pályázati kiírás:
A Bajor Ágost Művelődési Ház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, a Kolta Galéria, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió fotópályázatot hirdet kontakt eljárás alkalmazásával készült képek kiállításához.
A nevezés feltétele a nevezési lap kitöltése és a nevezési díj megfizetése. A pályaműveket személyesen kell beadni 2008. január 14-én délelőtt 10 és 16 óra között Budapesten.
Sajtóközlemény:
XVI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2008.
„KONTAKT”
„…ahhoz, amit a fotótól akarok, a kontakt a legmegfelelőbb.
Nemcsak azért, mert a kontakton több részlet kijön és
hűebben adja vissza a fokozatokat, nem szemcsés,
hanem azért is, mert a nagyméretű lemez a felvételnél
egy másfajta mérlegelésre kényszerít,
nagyon át kell gondolni…”
JOSEF SUDEK (1896-1976)
CESKOSLOVENSKÁ FOTOGRAFIE 1963.11.sz.373.o.
2008. május 30. - 2008. június 29.
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma,
RONDELLA Galéria
2008. október 2. - 2008. november 9.
KOLTA Galéria, Budapest
A Bajor Ágost Művelődési Ház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, a Kolta Galéria, a Magyar Fotóművészek Szövetsége s az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió pályázatot hirdet azon fotográfusok és képzőművészek részére, akik alkotói tevékenységük meghatározó elemeként alkalmazzák a KONTAKT eljárást.
A ma szokványos anyagok és eljárások mellett örömmel fogadjuk a másfélszáz esztendős leírások alapján, napfényen készített ún. közvetlen másolatokat is, pl. albumin-, só-, gyantaemulzió-, ariszto-, celloidin-, platina- stb. papírosokon, valamint cianotipiákat, neográfiákat, anilinmásolatokat stb. stb. mindazoktól, akik olyan gyakorlatra tettek szert e műveletben, hogy képeiken meggyőzően hat ezek tudatos alkalmazása. Ugyanakkor fő célunk, hogy tárlatunkon és katalógusunkban bemutassuk a KONTAKT fotográfiai jelenlegi helyzetét, állapotát és jelentőségét képzőművészeti életünkben.”
„Azt gondoltam, hogy velem valami véget ért” (Josef Sudek, 1976)
A művek beadása ezúttal is a Budapest Galéria Kiállítóházában lesz, 2008. január 14-én (hétfőn) 10-16 óra között (III. ker. Lajos u. 158.).
A zsűrizést és a díjak odaítélését 2008. január 16-án
- dr. Beke László művészettörténész
- Fábián László író
- Kincses Károly fotómuzeológus
- Szűcs Tibor képzőművész, fotográfus
- Török Tamás művészettörténész
összetételű zsűri végzi el. A pályázati kiírás és a kötelezően kitöltendő nevezési lap a www.egomkultur.hu honlapról letölthető, illetve felbélyegzett, megcímzett válaszborítékkal igényelhető. Ugyanígy a zsűrizés eredményéről való értesítés is.
Pályázati feltételek:
- A pályázaton bárki részt vehet KERETEZETT, KIÁLLÍTÁSRA KÉSZ képeivel. Nem keretezett vagy KLIPPBE fogott alkotást nem fogadunk el!
- A kép hátoldalán is kérjük feltüntetni a nevezési lapon szereplő, képre vonatkozó adatokat!
- A nevezési lap mellé kérjük csatolni a 3500,- Ft nevezési díj befizetését igazoló postautalványt. Minden díjbefizető pályázót megilleti a katalógus 1 példánya.
- Ezt a katalógust az eddigi megszokottnál is szebb kivitelben készítjük el. Ehhez kérjük a pályázóktól beadott képiek 13x18 cm-es 300 dpi nyomdai közlésre alkalmas digitalizált másolatát, vagy min. 6 cm-es, de lehetőleg nagyobb diáját.
A zsűrizésről tájékozódhatnak a www.egomkultur.hu honlapon, az e-mail címekre értesítést küldünk.
Külföldi kiállítások előkészítése folyamatban van. Ezek állásáról tájékoztatót küldünk. Kérjük, hogy a nevezési lapon feltétlenül tüntessék föl, ha esetleg nem járulnak hozzá a külföldi vándoroltatáshoz.
Eredményes, jó munkát kívánnak a rendezők!
Információ:
Bajor Ágost Művelődési Ház, 2500. Esztergom, Bajcsy Zs. u. 4.
Tel./fax: 06/33-303 888. Kollár Hilda művészeti előadó,
valamint Balla András, az EFB művészeti vezetője: tel.: 06/33-415-181
Kiállítási naptár:
Képbeadás: 2008. január 14-én, hétfőn 10 -16 óra között a Budapest Galéria Kiállítóházában, III. ker. Lajos u. 158.
Zsűrizés: 2008. január 16-án, szerdán
Kiértesítés: 2008. január 28-án (címzett, felbélyegzett válaszborítékban, vagy e-mailben)
Megnyitó, díjátadás: 2008. május 30-án az ESZTERGOMI VÁRMÚZEUM-ban, nyitva 2008. június 29-ig.
Budapesti bemutató:
2008. október 2-től november 9-ig a KOLTA GALÉRIÁ-ban
Képek elvitele:
2008. november 12-én és 13-án 10-16 óra között a Kolta Galériából.
Az ekkor el nem vitt képek sorsáért felelősséget nem vállalunk.
Linkek:
Forrás: http://pixinfo.com/hirek/2007-05-26_270712
Bajor Ágost Művelődési Ház
Nevezési lap letöltése .doc fáljban
Címkék: kiallitas, nemeseljaras
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Workshop itt is: Vékás a Miamanóban
Vékás Magdolna, 2007. május 26-27. 11.00-16.00, a Mai Manó Házban (1065 Budapest, Nagymező u. 20.) argentotípia, cianotípia, sópapír és albumin workshopot rendez. Max 10 fő / 1400 Ft. A Mai Manó-s honlap szerint már betelt a létszám.
Jelentkezés személyesen (ugyanott) a könyvtárban lehetséges.
Infók még: laszlo.baki@maimano.hu +36 1 473-2660
Vékás az Artportalon
Vékás az Origón
Vékás képek az ateliers.hu-n
Címkék: nemeseljaras, workshop
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Aukció, most Kölnben. Más ország, másféle képek.
Egy Van Ham nevű aukciósházban (http://www.van-ham.com), Kölnben, 449 fényképet, május 11.-én.
Magyar vonatkozás: Paul Almásy (eladták 800 EUR), Robert és Cornell Capa (60-62 tétel vegyes eredménnyel - a Magnumosokkal kapcsolatban: Capa, Bresson, stb mindenféle hamisítási történetek vannak forgalomban és emiatt problémák lehetnek az eladással) és Kepes György (vették, 600 EUR)
Rengeteg régebbi és újabb híresség képei vannak az anyagban. (Ez hiányzik a mai magyarországi fotóaukciókról, kissé provinciálisak lesznek tőle és nem vonzzák a fizetőképesebb rétegeket eléggé.)
Gursky is volt (135. tétel , „Singapore II”. 1997. Cibachrome, Diasec-ben tálalva: 16500 EUR)
Most is érdemes megnézni az online képes katalógust, nemcsak vevőféléknek:
Katalógus (eredményekkel).
(Blogtematika on) Technikameghatározások: Civilizált. "Gelatinesilberabzug" minden zselatin-ezüst képnél, kivéve Frantisek Dritkolt ahol "bromsilber"-t írtak (Keleteurópai átok?)... Van utópia is, többször odaírták azt is, hogy pl.: Agfa-Brovira meg ilyesmi. (Lásd az előző beírványt.) Van egy jó kis szótáruk a meghatározásokról (angol-német).
Kühn, Heinrich: (1866 Dresden – 1944 Birgitz) Verschneiter Wald. (Behavazott erdő)
1910. körül. Vintázs. Enyvnyomat. 28,4 x 36,5 cm.
(A kép a Van-Ham oldaláról linkelve.)
Alternatív, történeti eljárások: Kortárs felhasználás nemigen. Történeti annál inkább. A legérdekesebb egy 7 darabból álló kollekció (197-204. tétel) Heinrich Kühn-től, a nemeseljárás korszak egyik legismertebb személyiségétől, az 1910-es évekből: duplex gumi-platinnyomat 1912-ből, (400 EUR megvették) olajátnyomás 1910-ből, platinnyomat japánpapíron, enyvnyomat japánpapíron, heliogravür, guminyomat. Utóbbi más szerzőtől is. És persze albuminok, főleg XIX. szd.-i útiképek, albumok. Celloidin, Woodburytípia: aukció katalógus :-) 1870-ből, Párizsból, a Goupil & Cie cégtől, 1550 EUR - nem kelt el.
Érdekesség: két fakult színes dokumentarista fotóval is megpróbálkoztak az 1970-es évekből, (436-437. tétel) de sikertelenül. Fotókönyvek is voltak.
Az egyes technikák elmagyarázása a Kisslexikonban. Kivéve a Diasec-et. (Ez egy módis installálási eljárás. A képeket plexiüveghez ragasztják, képes felükkel, szilikongumi segitségével és préselés közben. Általában ménkü nagy képeknél használják. Konzerválásilag kétséges módszer de igen jól néz ki.) A Cibachrome-ra a Google-n lehet rákeresni Ilfochrome classic néven...
Lesz még:
Sotheby's. Londonban, május 29. (katalógusnézéshez regisztrálni kell, de van jó).
Christie's. Párizsban, május 30.-án: "Un Certain Regard sur la Photographie: A French Collection of Photographs." Katalógus.
Londonban, május 31. Katalógus.
Úgylátszik aukció az mindíg van. Így legalább lesz témám. Mondjuk amit a pénz önkényuralkodik a kultúrával (is) manapság azt igen utálom, de tanulmányozni a dolgokat az érdekes. Azt nem kell elhinni viszont, hogy az a legértékesebb kép amiért a legtöbbet adnak, de véletlen egybeesések nem zárhatók ki...
Címkék: fotoaukcio, fotokonzervalas, nemeseljaras, piac
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Magyar aukciók és a technikameghatározás. Szakduma.
Mostmár nálunk is van ám (fotó)aukció. Kicsi, eklektikus de a miénk. Legutoljára már az elit vonalba tartozó Kieselbach-nál, 2x is. Az alternatív/töténeti technikákról itt most nem sok blogolni való akad, egy ambrotípa képviseli őket (az se művészeti felhasználás). A magyar vonatkozású anyag meg ilyenkor ugye nem különösség...
A sok, zselatin-ezüst előhívópapíron lévő (fekete-fehér) kép viszont elég változatos neveken szerepel a technika rovatban. (Na persze már az is öröm mifelénk, hogy van valahol technika rovat, sikerült kivívni pár évtized alatt ezt a fel való zárkózást. Hurrá.) Az alkalmazása viszont jelentős fokú tétovaságot sejtet.
A május 11.-i vígszinházi aukció netes katalógusában szereplő ilyen fotóknál (198-202. tétel), 3x a "silver print" meghatározás szerepel, 2x az "ezüstbromid papír színezett". A május 19.-i "Fotó- és grafikai aukció" online katalógusában viszont egységesen "Zselatinos ezüst nagyítás" látható az ilyen képeknél. Van fejlődés.
Míg az előző esetben a szabadságon lévő szakfordító esete és némi szemléleti zavar tapasztalható (a kész képben nemigen van -bromid, ha a fixálás művelete sikeres volt, viszont a színezés révén ezüstszulfid, -szelenid vagy akár arany is lehet a képalkotó anyag. A zselatin nevű kötőanyagról meg nem decens dolog megfeledkezni. De ha lehet, ne az ezüstbromid mintára -- tekintve, hogy a zselatin feldolgozás előtti állapotában tehén volt...) a második eset sokkal szakszerűbb, kivéve a "nagyítás" szó szisztematikus alkalmazását oly esetekben is, mikor a kép kontaktmásolat (mint például a két Székely Aladár féle Ady portré)... Talán a diplomatikusabb "kópia" (papírkép, pozitívkép) szó szerencsésebb lenne alulinformáltság, bizonytalanság esetén.
Tény, hogy a "silver print"-nek nincs még épelméjű műfordítása magyarul, (nyelvújítók hajrá!) de ez a legtöbb esetben zselatin-ezüst papírnál szereplő meghatározás szokott lenni, így huszárvágásilag ekként is lehetne fordítani (mikor tényleg úgy van). Van (ritkábban), hogy csak annyit sikerült felismerni, hogy a képalkotó anyag ezüst, ilyen esetre az "ezüstalapú fénykép" vagy hasonló kifejezést javallanám...
Utópia részleg:
Természetesen, fejlett esetben, bármely addicionális információ hasznos lehet például, hogy a kép modjuk Forte, Fotrtezo gyártmányú/márkanevű, ezüstklorobromid érzékenyítésű, félmatt felületü, kartonvastag, tiszta cellulóz hordozójú (fiber - nem műanyagbevonatú) fotópapírra készült (ha van honnét tudni). Az meg különösen érdekes lehet a jövendő tulajdonos számára, hogy milyen színezéssel készült a kép (persze itt is csak ha van adatforrás), mivel a várható élettartama ettől nagymértékben függ. Meg pesze, hogy volt e színezés egyáltalán. (Nem mindig látszik: az arany, poliszulfid színezésű fekete-fehér kép nem feltétlenül barnás, sőt.) Lehetne még a múzeumi szintű (tartósító) kidolgozás esetét boncolgatni élő szerzőknél, ha a piac ezt amúgy respektálná (anyagilag, szakszerűségből kifolyólag)... Stb.
Címkék: fotoaukcio, fotokonzervalas, piac
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Kollódium workshop Stuttgartban. Meg más is.
.
Július 19-20.-án a Stuttgart-i, Staatliche Akademie der Bildenden Künste, Konservierung Neuer Medien und Digitale Information nevű részlegében, a France Scully-Osterman és Mark Osterman duett, nedves kollódiumos eljárás foglalkozást tart, az ambrotipiát is beleértve. Ebben a dologban valószínűleg ők a legjobbak mostanság.
A kortárs művészet szemponjából is igyekeznek képbe helyezni ezt a technikát, például mint a gyártóktól való függetlenség egy lehetőségét (főleg most, hogy analóg gyártók lassan nem is lesznek). Az eset 300 euróba kerül anyaggal együtt. Jelentkezni e-mailban vagy a +49 (0)711-28440-225 faxszámon lehet. Max 10 fő fér bele.
Minthogy ők amerikaiak, általában jóval messzebb szoktak workshopni. (Június 30 - július 1.-ig Rochester-ben fognak, Master's Class: Negatives címmel). Július 27-28.-án viszont Berlinben (Fachhochschule für Technik und Wirtschaft) csinálják, ezügyben Prof. Martin Koerber -nél lehet érdelődni: e-mail.
Link még:
http://www.fotografie-studium.de/ambrotypie/
Mark Osterman: Hesitation. Egész lemezes, színezett, rubint ambrotípia, 2005
(A http://www.mediaconservation.abk-stuttgart.de/index-Dateien/Osterman.htm oldaláról linkelve)
Ugyanott (mármint Stuttgart-ban), június 21.-én 18:00 h -kor, James M. Reilly, az Image Permanence Institute (IPI), Rochester, USA, igazgatója tart előadást a fotográfiai megelőző konzerválásról és más médiumokéról is. Ez viszont ingyenes, jelentkezni e-mailban lehet. Kellő érdeklődés esetén egy kétnapos továbbképzést is tart.
Ez az IPI a legnagyobb tekintéllyel (és ennek megfelelően kb. a legerősebb ellenzői táborral) bíró kutatóintézet a fotokonzerválás témakörében. A legtöbb nemzetközi szabványt (ISO) e területen az ő közremüködésükkel dolgozták ki. Más hasonló dolgokban is meghatározó a szerepük, például ilyen, az általuk konstruált PAT teszt, vagy a konzerváló színezésben, a szelén trónfosztása a poliszulfid javára.
Helyileg Rochester-ben vannak ahol a Kodak, és pesze időnként lázasan tiltakoznak ellene, hogy valamely közeli viszonyban (függőség) lennének....
A programokról németül
Címkék: fotokonzervalas, workshop
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Wilhelm és kópiafakulás.
Újabb adalék a: Wilhelm és kópiafakulás. című bejegyzéshez, 2007.05.12-én,
ezekről a dolgokról egy újabb, érdekesebb cikk a New York Times-ben:
It Isn’t That Images Fade, It’s That They Can Vanish
By IAN AUSTEN, Published: June 5, 2007
A "megörökítés" c. szöveg amit fényképügyben használni szoktak volt, rendesen félreértésnek bizonyult, mikor az idők során jól kiderült milyen egy pusztulékony egy médium ez.
A technika azonban rettenetes mértékben fejlőd, így kitört a digitális korszak és az ő (hard)pozitívtechnikája a nyomtató által összefestékezett print. Ez rögtön az elején túlszárnyalta a hagyományos módszereket: rekordidő alatt pusztult el róla a kép. Mostanára azonban kezdenek elmúlni a régi vad idők, a "dye" néven lenézett festékek helyébe a szép új "pigment" típusúak jöttek és a gyártók egyre szebb évszámokat írtak a prospektusokba (hogy majd meddig fog a velük összekent nyomtatvány tartani, főleg ha a hozzájuk ajánlott papírféléket is használják). Ezt onnan tudják, hogy szorgos kutatók szimulációs kísérletekkel igyekeznek az elkövetkező évek várható megrázkódtatásait összesűríteni egy rövid de rémes periódusba, és amit a tesztelt kép művel ezalatt, abból próbálják megsaccolni mit fog csináni a valódi jövőben. Persze az élet nem olyan egyszerű, a valóság azért tud még egy két trükköt amit nem lehet előre látni. Ja, és a kutatásokat többnyire a gyártók szponzorálják... Mindenesetre a mostani, 40-100 éves jóslatok elég hosszúnak látszanak ahhoz, hogy senki se fog emlékezni rá, melyik cégnél is kéne reklamálni (föleg ha még meglesz).
Hogy azért ne legyen túl egyszerű a dolog a menős gyártók gépeihez árult menős festékek és papírok jó drágák, emiatt nonameék lehetőséget látnak benne, hogy olcsóbbért kínálják ugyanazt (vagy nem ugyanazt).
Innentől elég átláthatatlan a helyzet: minden bóvli ami olcsó, vagy minden pénzkidobás ami márkás, vagy mindkettő, vagy egyikse? Na ezt igyekeznek még bonyolultabbá tenni az (ennyire vagy annyira) független tesztelőcégek.
Az egyik legnevesebb kutatócég, a Wilhelm Imaging Research névadóembere, Henry Wilhelm május 4.-én nyilatkozott egyet Ausztráliában, Melbourne-ben a Digital ImageMaker nevű médiumnak.
Interview with Henry Wilhelm in Melbourne, 4 May 2007 By Wayne J. Cosshall
A cikkben összehasonlító ábrák, klf. gyártmányok feltételezett túlélési idejéről szóló táblázatok találhatóak. Bár a felsorolt holmik főleg az ottani piacon kaphatók, de a Wilhelm Research honlapján rendszeresen másfélék tesztjei is megtalálhatóak. Meg sok érdekes dokumentum is.
A felső sorban az Epson festék/papír bírja ki jól a tesztet (5 ppm ózon, 23°C és 50% relatív nedvességtartalom) alul meg a noname fakul. (Epson DURABrite Inks és Epson Premium Glossy Photo Paper kontra Calidad Inks és Calidad Inkjet Glossy Photo Paper -- A kép a cikk honlapjáról linkelve).
A szövegből kiderül, hogy az Epson (DURABrite Ultra Ink a Premium Glossy Photo papíron) 40 évig fogja bírni, a nonamek meg sehol sincsenek tőle. (Mondjuk viszont az Epson a projekt szponzora). A szimulálásnál a fény- és a levegőben lévő károsító anyagok hatását tesztelték.
A cég hagyományos (analóg) színes pozitívanyagokat is tesztel és különböző tárolási viszonyok következményeit is vizsgálja, különösen a hűtött tárolásét.
A dye és a pigment típusú festékek különbözőségének elmagyarázása, de angolul.
Röviden: a dye vízoldható festéket tartalmazó tinta, a pigment pedig vízoldhatalan, mikroszkópikus méretű festékszemcséket tartalmaz valamilyen kötőanyagban, számos adalék társaságában.
Ha minden igaz rövidesen érkezik hozzám egy másik tesztelési módszerről szóló beszámoló is. Ha így lesz, lehet, hogy beírok belőle.
Megjegyzés: A digitális képekből "hardcopyt" nemcsak nyomtatókkal lehet csinálni, a Lambda vagy a Lightjet, stb. nevű eljárásokkal hagyományos (kémiai elven működő) fotóanyagon is megjeleníthető a kép. Az expozició ilyenkor képpontonként (pl. lézerrel) történik, a többi ugyanaz mint rendesen. Többen esküsznek a hagyományos anyagok szín és tónusrendjére és ezek tartósság dolgában is versenyképesek (még?) a nyomtatók által készíthető képekkel.
Címkék: fotokonzervalas, konzervalas
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Christina Z. Anderson (USA), a pH7-en
Nevezett a Montana State University című intézményben alternatív fotográfiai technikát oktató professzor, mint ilyen lehet, hogy egyedülálló a világon.
http://www.permadocument.be/texte/Z/CA.html
Az Atelier pH7 egy brüsszeli intézmény ami alternatív technikájú kópiák készítésével, konzerválással és minden ehhez kapcsolódóval foglalkozik. Ők rendeztek kiállítást a képeiből (május -június).
Squirrel Squish (guminyomás, cianotípián), a squish sorozatból.
Christina Anderson duplex technikát (is) használ: többnyire cianotípián többrétegű guminyomatot (és fordítva is), ezenkívül a mordançage című képmódosító (destruáló) eljárással és a Solarplate márkanevű mai heliogravűr klónnal is dolgoz.
Honlapja a:
http://czaphotography.com/
Címkék: kiallitas
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
Gursky másodikra (másodikkal) lenyomta Steichent. Mámeginapénz.
Frissítve: 2007. 11. 23.
Nem szeretnék teljesen lemenni árverési híradóba (dehát úgyis mindent az a francos pénz mozgat manapság). De ha már itt írtam az akkor, a világ legdrágább fotójának számító Steichen képről, hát szó lehet az új rekorderről is.
Egy Andreas Gursky nevű, 1955-ös (Lipcsei) születésű művész, 2 képből álló műve a "99 cent II. Diptichon" 1,700,000 GBP-ért (akkori áron : 3,346,456 USD -- 615 400 000 HUF - 362-vel számolva) kelt el, 2007 február 7.-én, Londonban, a Sotheby's-nél. Ezzel megelőzte az előző rekorder Steichen képet ami 2.9 millió USD volt, 2006 február 14.-én, szintén a Sotheby's-nél.
Gursky az Artportalon
Gursky a Wikipédiában (németül)
Gursky (angolul)
A dologban az a vicces, hogy ugyenennek a szerzőnek az ugyancsak "99 cent" címmel, az akkor még egy (ugyanolyan) képből álló opusát (amiböl a jelzés szerint 6 példány készült), ugyancsak a Sotheby's-nél, de New-York-ban, 2006. május 10.-én, 2,256,000 USD ért vették meg.
Az első változatú kép.
A diptichon.
Mindkét alkalommal képzőművészeti aukción vettek részt a képek (nem fotóaukción). A technika a diptichonnál Cibachrome, a másik változat nem definiált anyagú, színes fotó. Lassan ezek úgyis alternatív/történeti eljárásnak fognak számítani.
A szerző már a 2003-as top-ten-ben is benne volt "Untitled V" című 1997-ben készült színes fotójával (432,750 GBP; 611,229 USD) amit viszont a Christie's-nél adott el 2002-ben. De azt is februárban. Úgylátszik ez a vastag pénzek hónapja.
A nagy pénz felizgatta a galériásokat is: Londonban új műveit egyszerre két galéria, a White Cube és a Sprüth Magers is bemutatta.
Link még:
Manager Magazin: Árérzékeny fény, Fotókereskedelem
Wikipédia: A világ legdrágább fényképei
The 10 Most Expensive Photographs ever sold
Címkék: fotoaukcio, piac
Megosztás Facebook megosztás
Twitter megosztás
Facebook: "tetszik"
|
